Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Koncsos Ferenc: Az erkölcstanoktatás apológiája

Az erkölcstanoktatás tehát nemcsak a nem-hasznosság szempontjából nem elfecsérelt idő. Jegyzetek 1. A mozgalom céljainak való alárendelődés az etikai irodalomban is fontos szerepet kapott. Farkas Endre: A marxista etika alapjai I. Az egyetemek és főiskolák hallgatói számára Egységes jegyzet Kézirat Tankönyvkiadó Budapest 1977. 115. oldalon azt írja: „Kényszerkörülmények között lehetnek olyan tettek, amelyek megengedhetők... De minden korban vannak olyan tettek, amelyek a legszűkebb szabadság feltételek mellett sem lehetnek megbocsáthatók (pl.: az ember semmiféle kényszer hatására nem ölheti meg az anyját, hacsak az osztály árulóvá nem válik)." 2. Vajda Mihály: Erkölcs a metafizika után. A konvenció és az elit apológiája In: Bedingung der Welt A világ feltétele 1996. Szerk.: Czirják József Jávorszki András Szabóné Gondos Piroska 26. o. 3. Uo. 29. o. 4. Vö.: Heller Ágnes: Életképes-e a modernitás. Latin Betűk Debrecen 1997. 143-144. o. 5. Uo. 148. o. 6. Vajda Mihály: Id. mű. 30. o. 7. Heller Ágnes: Személyiségetika. In: Bedingung der Welt A világ feltétele 6. o. 8. Ezt a problémát részletesen kifejti Heller Ágnes: A mindennapi élet elemi etikája című írásában. In: Életképes-e a modernitás 177. skk. o. 9. Derrida Jacques: Marx kísértetei Jelenkor Kiadó Pécs 7. o. 10. Nyíri Tamás: A filozófia haszna In: Magyar Filozófusok I. Világtalálkozója Budapest 1992. 14. o. 11. Uo. 15. o. 12. Uo. 133