Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1999. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Koncsos Ferenc: Az erkölcstanoktatás apológiája

számára szent és profán".

3 Heller szerint a radikális gondolkodás eredményeként a modernitás sajátos alternatívájaként megjelenő totalitárius ideológiákban és gyakorlatban a szent elfajzott, hamissá vált formái kiszorítják a régi szentet.

4 A totalitarizmus is megkövetelte az önfeláldozást, de annak motívumát a általa kigúnyolt hagyományos vallásokból kölcsönözte. A szent hamissá válik akkor is, ha fórumai nem követelnek önmegtagadást, spiritualitást vagy morális áldozatot, sőt még igényt sem tartanak erre. Hegelt parafrazálva azt mondhatnánk, hogy a gyülekezet szelleme az, hogy nem kell ilyen szellemnek lennie. Ha nincs semmiféle szubsztantív érték, amely összetartja az állam polgárait, akkor a modem világ a „természeti állapot" dzsungelévé válhat és a modernitás alaptendenciája az önmegsemmisítés lesz. Márpedig a szent láthatóan egyre inkább kiszorul a világból. Hegelnél a történelem végének szekularizált gondolata a parousziát jelképezi. Ezzel szemben az abszolút történelmi jelenidő fukuyamai szekuláris eszméjében az örökkévalóságot a hosszú élet helyettesíti. Az abszolút történelmi jelenben élők történelmileg is úgy élnek, mintha sohasem szándékoznának meghalni, mintha a jelen örökké tartana. Heller szerint „ebben a világban a spiritualitást a »terápia«, az etika helyét a kalóriaszámlálás foglalja el. Ez az önelégültség azonban rendkívül törékeny".

5 Amikor a szellem - helyét üresen, a természetet magára hagyva kivonul a világból „a véges ember, aki abban a tudatban, hogy a világban ő maga a szellem egyedüli képviselője, a kultúránkban a természeti világon eleve kívülre helyezett Isten helyére tolva fel magát, ama bizonyos natura, a létezők összességeként értett lét urának tudja magát, s nem érzi többé, hogy bármiféle korlátokat kellene szabnia magának. Cselekedetének egyedüli mércéje a külvilág felett aratott uralmának sikeres növelése. Rajta kívül minden csak gyúrható anyag, beleértve a másik emberi egyedet is: nem érez semmifajta felelősséget".

6 Valószínűnek látszik, hogy nagy eszmék, a priori elkötelezettség nélküli magatartás a problémamegoldásban csak ideiglenesen lesz működőképes. Az emberek bizonyára nem tudnak sokáig anélkül élni, hogy értelmet ne adnának életüknek, hogy valamiféle megbékélést, megváltást ne keresnének. Az abszolút értékvesztés idején az ember olyan értelemre vár, amely a modern világ középszerűségét megsemmisíti és új értelemmel tölti meg. Az új megváltó erők megtalálásához azonban először a világmegváltó erőszaktól kellett felszabadítani magunkat. Metafizikai fejtegetésekbe bocsátkozás nélkül is megállapíthatjuk, hogy nem kerülhető el a visszatérés a messianizmus valamilyen formájához, a világmegváltó messianizmus elvetése utáni korban sem. Derrida feltárja a messianizmus egy új, lehetséges perspektíváját, amely túllép a jelenen, és megóvja a megváltás ígéretét. A tudomány ezt nem tudja megerősíteni, mert a szent dolgaiban nem létezik tudás, csak vaiiásos remény. Derrida Messiás128