Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Komlósi Csaba: Platón mítoszai

ban (37,5%), a második korszakban háromból háromban (100%), a harmadikban kilencből ötben (55%) olvashatunk mítoszt. Mindhárom felosztás alapján megállapítható, hogy legritkábban az első korszakban, legnagyobb számban pedig a középsőben találhatunk mítoszokat, de számuk az utolsó korszakban is jelentős. Bár ezek az arányok jelzés értékűek sok mindent azonban el is ta­karnak. Hiszen a fentieknél minden olyan dialógust egynek számol­tunk, amiben mítoszra bukkantunk, teljesen eltekintve tartalmuktól, hosszuktól, előfordulásuk számától és a dialógus szerkezetében el­foglalt helyüktől. Vizsgáljuk meg először a mítoszok tartalmát. 1. Prótagorasz 320 C - 323 A Nem Szókratész, hanem a szofista Prótagorasz szájából hangzik el itt egy mítosz a poliszt létrehozó emberről. A mítosz előtti beszélgetés egyértelműen mítoszként - de bizonyító erejű mítoszként! - nevezi meg, elhatárolva a logosztól. Prótagorasz ugyanis azt kérdezi hallga­tóitól, hogy „mondjak-e el egy mítoszt bizonyítékul, vagy inkább a fogalmi bizonyítás útját járjam végig?" 7, 6 Persze lehet, hogy itt a szo­fista rétorok egy fogásának bemutatásáról van szó, de ha így tekintjük is ezt az „érvelést", akkor is levonhatjuk a következtetést, hogy a ko­rabeli közvélemény a mítosznak bizonyító erőt tulajdonított, hiszen a szofisták sem érvelhettek volna ezen a módon, ha nincs akit így meg lehet győzni. 2. Kharmidész 156 D - 157 C A Platón / Lexikon der Namen und Bregiffe által szintén a mítoszok között felsorolt hely, bár mítosz maradványnak, mítosz csöke vénynek (rudimentaeren Mythos) nevezve. Ezzel szemben Platón Összes mű­veinek magyar kiadásában Falus Róbert a dialógushoz fűzött magya­rázatok bevezetőjében a következőket írja: „Tudománytörténeti érde­kesség, hogy Zalamoxisz tanítása ...a modern pszichoszomatikus el­méletekben éledt újjá. 3 7 E részben ugyanis Szókratész meséli el, amit egy thrák orvostól ta­nult, hogy a jó és a rossz is a lélekből árad szét a testben, az egész emberben, tehát bármiféle betegség gyógyításának a lélek meggyó­gyításajelenti a kezdetét. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom