Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Weiss János: Társadalomszerveződési modellek a romantikában

A költő, aki ilyen fontos szereppel rendelkezik, van egyedül abban a helyzetben, hogy a világot megváltoztassa, és az „aranykor" felé terelje. A „megkettőződést" első lépésben Friedrich Schlegel is kordiagnosztikailag értelmezi. A XVIII. században - szerinte - az európai társadalmakban a következő megkettőződési tendenciák léptek fel: a) A régi rendet, és annak igazságosság-felfogását a „pillanat egoizmusa" aláásta és kiüresítette. b) A különböző rendek és osztályok közötti ellenséges súrlódások egyre intenzívebbé és gyakoribbá váltak. c) A magasabb rétegeknél szembetűnő módon romlottak az erkölcsök.

3

1 Ezek a tendenciák szétzilálták az eredeti „egységet"; s ez a szétzilálás arra utal, hogy a tradicionális társadalmak egysége nem volt „eredeti", a megfigyelt tendenciák kifejezték a benne rejlő belső ellentmondásokat. A régi rend ábrázolásakor Schlegel gyakran használ olyan fogalmakat, amelyek a „mechanikusságra" utalnak; beszél fogaskerekekről és öreg gépekről. Számára is meghatározó az a kérdés, hogy hogyan lehet helyreállítani az egységet. Hogyan lehetséges az egység a megkettőződés tendenciáin túl? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ találhasson, Schlegel a görög tradícióhoz nyúlt vissza. A görögöknek volt egy olyan fogalmuk, amely magában foglalta az egyesítés lehetőségét; s ez a fogalom a szerelem volt. E fogalom meghatározásának intencióit Schlegel Platón „Symposion"-jából meríti. Ebben a műben Szókratész elmesél egy történetet, amelyet egy jósnőtől, Diotímától hallott. Ezzel az elbeszéléssel világította meg Diotíma Szókratész számára a szerelem lényegét. A szerelem nem a „múló örömökre" utal, hanem egy „tökéletes kedély tiszta jóságára".

32 Schlegel Platón-interpretációja két tézisre épül: a szerelemnek mindig személyes alakban kell fellépnie és a filozófiának is tőle kell tanulnia. De hogyan juthat el az interpretáció az egyesítés eszméjéig? Platón dialógusában Arisztophanész adott elő egy misztikus történetet, amelyben a szerelem nem más, mint az eredeti egységre irányuló vágy. Schlegel Szókratész hozzászólását is ebbe a fénybe állítja. így 31 Friedrich Schlegel: „Signatur des Zeitalters", in: Dichtungen und Aufsätze, München 1984. 612-613. 3*) " Friedrich Schlegel: „Uber die Diotima", in: i. m. 277. 18