Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Kassa Gabriella: Elmélkedés a filozófia státuszáról (Nietzsche után, szabadon)

„Minden ember..

.mint intellektuális lény, magában hordja a vágyódást a benne élő géniuszra. Minden igazi kultúra e tényben gyökerezik... Ha e sóvárgás nélküli tehetséggel találkozunk a tudósok vagy az úgynevezett művelt emberek körében, ellenszenvet, sőt valóságos undort érzünk; mert gyanítjuk, hogy ezek az emberek szellemi tehetségükkel együtt a fejlődő kultúrát és a géniusz világrajövetelét ez minden kultúra értelme és célja - nem segítik, hanem hátráltatják."

2 Az írás tanúsága szerint ennek több oka is lehetséges. Először is létezik a kultúrát támogató hatalmaknak az önzése, és ennek következtében a rosszul használt és szolgálatba vett kultúra. A művelődő ember azon önzése, mely szerint a kultúra tétje a gazdasági nyereség, és az állam önzése kisajátítja és felhasználja a kultúrát a saját elképzeléseinek megvalósítása érdekében. Azonban az emberiség legfontosabb célja nem az állam és még csak nem is az állam szolgálata. A filozófiának sem dolga, hogy a kor szellemének hízelegjen. Csakhogy ott van még a tudósok és a tudomány önzése. Ezek ugyan támogatják a kultúrát, csak annak célját, a géniusz megteremtését vitatják. Ehelyett az állam szolgálatába állva szenvtelen megismerés útján csak ízeire szedik vizsgálódásuk tárgyát és ezzel elértnek tekintik céljukat. Ez a tudományos szerepkör. Ezért sújthatja az egyetemi filozófiát is általános megvetés és bizalmatlanság Nietzsche szerint. Természetesen adódik a kérdés: Minek kellene történnie az egyetem falain belül? Az egyetem, elvileg legalábbis, a tudományterületek összességét foglalja magába. De mondhatjuk azt még, hogy a tudom any teriiletek összességei És ha talán igen, akkor hogyan lehet megfogalmazni azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik? Mi az ami jellemző az egyetemre és mi az, ami nem? Van-e olyan terület, akár a speciális tudományos munkában vagy akár az általánosabb elméleti kutatások esetében, amely nem tartozik az egyetemhez? Vajon létezik-e a tudományoknak egy olyan sajátos területe - ahogyan Nietzsche fogalmaz: magasabb fórum -, amely éppen az egyetemen kívül talál otthonra? Más szóval: mi határozza meg az egyetemet, bármi legyen is az? Hogyan határozza meg az egyetem önmagát, saját határait, illetve hogyan szabadítja fel lehetőségeit? Mi az a szerkezet, alapelv vagy írott forma, amely kijelöli az egyetemi intézményrendszer tárgykörét vagy tárgyköreit? 8