Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1997. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Földvári Sándor: Dohovics Basil - az első ruszin természetfilozófus

tehát F=m

u; =ma — dt ~ azaz a keringő drabant azért nem hull bele székesébe, mert az erő irányába a gyorsulása mutat, nem pedig a sebessége. Ehelyett milyen magyarázatot találunk Dohovicsnkl? A gravitáció nála mint valami lelki vonzalom, égitestek közti szerelem jelenik meg'

1. „Én egy részről azt teszem fel, hogy a drabant oda-húz a székeshez, máshoz nem; és pedig magától húz, nem is vonatik általa, nem is vonja a székest kölcsönbe. Én hát cselekvő értelembe veszem az úgy nevezett nehézkedési (gravitas) és nálam annyit tész ez, mint oda törekedni, oda húzni, - arányozni = magától a székeshez. [...] Oda húzván a drabant, magátul indul székese felé, s ezen indultánál fogva egybe is ragadna vele mint vas a mágnessel, de a székes sebes forgásával egy kerengő atmosphérát fonnál maga körül - Cartész örvényéhez hasonlót mellyben a székeshez indult drabant, arányának [sic!] félretörését (refractiót) szenvedvén, körüljárja a székes testét hozzá nem férhetvén, és úgy osztán kereng, forog, alább kifejteni, mely különösen." Igazat kell adnunk a szerzőnek: eredeti gondolat. Szórakoztatóan eredeti. Másfél évszázaddal Newton után. De legyünk igazságosak: a magyar gondolkodásban - ha a magyarul és latinul is író DohovicsoX a ruszinhoz soroljuk - szintén nem ment zökkenők nélkül a newtoni természetfelfogás megértése és elfogadása a XVIII. században. Legalábbis a nem elsősorban természettudománnyal foglalkozók, hanem a literátorok körében - bár alapműveltségükhöz a newtoni rendszer ismeretének a század derekától már (olvasmányaik után) hozzá kellett volna tartoznia."" Dohovics ezt követően még egy dolgozatot közölt saját világmagyarázatáról, hasonlóan spekulatív módszerrel.

2"

1 Megérdemli, hogy munkánk terjedelmi korlátainak ellenére is idézzünk ebből egy gondolatot, mivel a kora (illetve a megelőző évszázad) természettudományával szemben tanúsított értetlensége ellenére, a kárpátaljai műveltség történetében most először üdvözölhetjük az immanens természetfelfogás, a racionális világmagyarázat jelentkezését:

2

4 110