Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Loboczky János: A műalkotás lét-értelme Heidegger művészetfilozófiájában

A mű alkotott létének elemzése során Heidegger szembeállítja egymással az alkotásként és elkészítésként vett létrehozást. Ehhez először a görög techné szó eredeti értelmét tisztázza, mivel felületesnek tartja azt a megállapítást, hogy ez egyszerre jelentette a kézművességet és a művészetet. A techné a görögök számára nem a mai értelemben vett technikát, gyakorlati teljesítményt jelentett.

2

9 Sokkal inkább a tudás egy módját hordozta magában, s ebben a "látottnak", a jelenlevő felfogásának a mozzanata nyilvánul meg. Az itt is hermeneutikus kört leíró gondolatmenet arra utal vissza, hogy a tudás lényege a létező felfedése, a görög techné mint tapasztalat-tudás, tehát a létező létrehozását jelenti, vagyis azt, hogy a jelenlevőt az elrejtettségből kinézetének el nem rejtettségébe hozzák. Ezért nem készítés az alkotás, a művész tevékenységét sem lehet a kézműves tevékenysége felől megérteni. Heidegger a mű alkotott-létét és az alkotást is a mű műlétének a minél tágasabb horizontú felnyitásával világítja meg. Ebből is látható, hogy a mű ontológiai struktúrájának feltárása során Heidegger következetesen elhárítja a klasszikus esztétikák zseni fogalmát. A műalkotást alkotója és befogadója szubjektivitásától függetlenül kívánta megérteni. A műiét kibontása során tovább értelmeződik az igazság fogalma is. Heideggernél az igazság nem a létezőhöz képest transzcendens entitás: "Az igazság azonban előzőleg nem valahol a csillagok közötti magánvaló, (kiemelés tőlem - L. J.) mely csak utólag csatlakozik a létezőhöz."

3

0 Az igazság megnyilvánulásához hozzátartozik a tételezés és betöltés eseménye, ahogyan a görög thézisz jelenti az el-nemrejtettben való felállítást. Az igazság jelenlétének egyik kitüntetett módja a műalkotás Heidegger szemében. A tudomány igazsága a művészetéhez képest egészen más, ott egy "már nyitott igazságbirodalom" kiépítéséről van szó. Ebben az értelemben a filozófia nem tudomány, mivel a lényeget leplezi le. Az igazság lényegéhez tartozik, hogy elrendeződjön a létezőben. Ebből a megközelítésből az alkotás az igazság "belerendeződése" a műbe, "megtermékenyülés és merítkezés az el-nem-rejtettséghez vonatkozáson belül". Az alkotott-lét tehát azt jelenti, hogy az igazság a világlás és elrejtés, a világ és föld vitájaként beilleszkedik a műbe. E vitával kapcsolatban merül fel a törés és az alak fogalma. A törés nem puszta 92