Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Tóth Balázsné: Etikai világkép és erkölcsi értékek Brandenstein Béla etikájában
denstein Béla is utal erre az értékrenddel összefüggő problémára, melynek feltárása az egyes értékfajták részletesebb vizsgálata alapján végezhető el. Több fejezeten át részletesen és sok példa által megvilágítva boncolgatja a szerző a következő értékeket: • az életérték - a születéstől a halálig - felsorakoztatva a kapcsolódó jogi, politikai, vallási és tudományos kérdéseket is; • a gyönyör, az öröm és a boldogságérték, kölönösen az érzelmi, lélektani vonatkozásokat középpontba helyezve; • a hasznossági és hatalmi értékek, a tárgyi, dologi hasznosságtól a lelki, szellemi, erkölcsi haszonig; valamint ide sorolva a több értékhez kapcsolható hatalom megnyilvánulási formáját is; • a műveltség és a tudás, a kultúra javak, a szellemi erő és dagság értékei (rámutatva, hogy immorális célok szolgálatában is állhatnak); • végezetül a becsület értéke, mely a moralitáshoz hozzákötve egyenesen a felsőbbrendű erkölcsi értékek területére vezet. A könyv ezen részének értéke tulajdonképpen a közérthetősége, a tárgyalás egyéni hangneme, magyarázó példaanyaga. Az egyes fejezetek arányaiban van ugyan eltérés, amit az egyes értékek természete is indokol, de minden érték kifejtésekor nyilvánvalóvá válik Brandenstein világnézeti alapállása, keresztény szellemisége. A szorosan vett erkölcsi vagy morális érték rendjét csak ezután veszi szemügyre a szerző. Miféle értékek ezek az abszolút erkölcsi értékek? - fogalmazódik meg a kérdés. A válasz: "Ezek nyilván olyan értékek, amelyeket az aktív szellemi lény önmagában mint alanyban valósít meg. ... az abszolút erkölcsi értékeket az egyéni lélekben mint alanyban és a lelki lények közösségeiben mint alanyközösségekben kell keresnünk. Ezek az erkölcsi alanyértékek, vagyis a szellemi lényt, mint alanyt jellemző abszolút erkölcsi értékek a morális értékek." 1 2 Az abszolút értékek megvalósításához azoknak valamiféle megragadása, lelki tudatosítása szükséges, aminek a képességével rendelkeznünk kell. így értelmünk az igazság értékét ragadja meg, érzelmünk, ítélőerőnk a szépséget, az akarat pedig a jóságértéket. Érdekes felfedezni Brandenstein Béla pár mondatos megfogalmazásában az erkölcsi érték azon sajátosságára való utalást, amely a későbbi értékvitákban gyakran előtérben volt. Az, hogy az erkölcsi érték nem adódik számunkra olyan közvetlenül, mint ahogyan pl. a szépség ér33
