Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kassa Gabriella: A tragédia halála

élünk, az élő halottak sokkal gyakoribbak, mint az élők, az emberek jeleket vésnek, hogy emlékeztessék magukat arra, hogy létük talán értelemmel bír, hogy van lehetőség az élet közvetlen megtapasztalására,...ebben rejlik az ellenállásnak az ereje."

1

8 Ez az elképzelés így két legyet ütne egy csapásra. Egyrészt az új alapokon teremtődött színjátszás bebizonyítaná a leszbikus életmód létjogosultságát a külvilág hamis képei és megsemmisítő szándéka ellenére, bizonyítva ezzel azt is, hogy nem az ember van az elvárásokért, hanem sokkal inkább neki kell teremtenie, illetve ez esetben éppen megszüntetni azokat. Másrészt pedig ez a létértelmezés feltámaszthatná a látszatra halott tragédiát. Kívülről tekintve ezt a folyamatot, nehéz vele kapcsolatban bármilyen elvárásra is helyezkedni. Annyit azonban mégis meg kell jegyeznem, hogy a leszbikus színház csak addig tudna tragédiát alkotni, amíg a társadalmon kívüliségről, a megbélyegzett és kitaszított emberekről szól. Úgy érzem, éppen törekvése megvalósulása ítélné halálra e műfaj létrejöttének a lehetőségét. Az igazi kérdés persze az, hogy képes-e a fent említett élmény tragédiaként megmutatkozni. E dolgozat keretein belül ezt nem tudom megválaszolni. Nem pusztán azért, mert a kívülállókhoz tartozom, hanem inkább azért, mert az említett léttapasztalat esztétikai háttere még nem körvonalazódott olymódon, hogy az eligazítást adna. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést, hogy tényleg minden korlátot le tudunk dönteni magunk körül, és nem éppen az adja meg a tragikus lehetőségét, hogy bizonyos határokkal mégis számolni kell? JEGYZETEK 1. August Wilhelm Schlegel és Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, (fordították: Bendl Júlia és Tandori Dezső) Gondolat, Bp. 1980. 297. 2. Milan Kundéra: A regény elmélete, (fordította: Réz Pál) Europa, Bp. 1992. különösen 195-197. 3. Fehér Ferenc: Regény és száműzetés, (fordította: Csáki Judit) Holmi, 1993. február 252-262. 4. Gondolat-Jel, 1993. III-IV. 34-49. 156