Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kassa Gabriella: A tragédia halála

probléma, mint egy hébernek. Mert az életnek nem ellentéte a halál, hanem az vezet át a halhatatlanságba. Abba az örökkévalóságba, melynek egyik arca az élet. A halállal az örökkévalóság csak arcot vált. "A lelkeknek halál vízzé lenni, a víznek meg halál földdé lenni, de a földből víz lesz, a vízből pedig lélek." 7 Ugyanígy az ember is egy arca az isteneknek. Ami pedig mindezt összetartja, az a Kozmosz Rendje. "Ugyanaz van benne az emberben élve és halva, és ébren és alva, és fiatalon és öregen. Mert ezek átcsapva azok, és azok ismét átcsapva ezek." 8 Amíg a görög ember egyértelműen tisztában van azzal, hogy a Rendbe illeszkedik, addig a héber ember életét a Tóra szabályozza, hogy soha ne vétsen az isteni tekintély ellen, mely felette áll. Nem az otthon érzése ez, hanem egy állandó úton-levés, melynek során haladni kell a tökéletesedés felé. Nem véletlen, hogy a zsidó hagyománynak számolnia kellett az idővel és a történetiséggel, mert egy eljövendőre való vonatkoztatásban, az ígéretben élte a jelenét ez a hagyomány. Az idő azt a távolságot fejezi ki, amely az ember sorsa és a kozmikus rend között megvan. Ebben az értelemben nevezzük időtlennek a görög tudatot, amely együtt jár a világórával. A héber kultúrától az idővel együtt elválaszthatatlan az etikai alapállás. Választás kérdése volt az, hogy valaki vállalja-e ezt az életformát. Számtalan példa tanúskodik arról az Ószövetségi iratokban, hogy Isten választott népe kilépett a szövetségből azzal, hogy más isteneknek áldozott. A görög kérdés pedig úgy hangzott, hogy mi az a dolog, hogyan illik bele a kozmosz rendjébe. Az ember bármit tesz és bárhogyan is szól, akármit is gondol, azzal megérinti az egész világ valóságát, ahonnan nem lehet kilépni. A lét legkisebb mozzanata is a világegyetemben állásfoglalás az emberiség nevében. Minden a középpontból árad ki, innen ég a világ. Minden pillanatban meggyullad és újra kialszik, egyszerre új és elhamvadó. Egymás mellett megfér a racionalizmus és az irracionalizmus, a logika és az intuíció. A görögség fókuszból néz, onnan, ahol az ellentétek sugarai találkoznak. Hiszen tisztában voltak a görögök létbeli függőségeikkel, hogy evésben, ivásban, szerelemben, testedzésben stb. nem tudnak a vágyott tökéletességre szert tenni. De ezt nem függőségként élték meg. Ismerd meg önmagad! - hirdette a delphoi felirat. Érezd magad fölött a sors min143