Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Halmai István: A Kecskeméti Református Jogakadémia a polgári kori jogi főiskolák rendszerében 1875–1944
va. A katolikus-református-izraelita-evangélikus arány 52.1 —12.6—4.5—6.4, ám ez a két háború között természetesen módosul Trianon következtében a protestáns felekezetek rovására. 1 6 A fentiek fényében érthető a magasabb, de nem végletesen magas református részvétel, hiszen 1924-től az egyetlen ilyen jellegű jogiskola Magyarországon. Nézetünk szerint a jogakadémián a hallgatók szelekciója vallási szempontból legkevésbé itt történik, inkább már a küldő középiskolákban. A kecskeméti jogi iskola a többi felekezetéhez képest sokkal jobban kiépített református gimnáziumi mentőbázisán keresztül "hagyja" érvényesülni szinte automatikusan a jelentkezőket, anélkül, hogy akár katolikusokat, akár más vallásúakat direkt formában diszkreditálna. Elsősorban a kecskeméti, nagykőrösi, halasi, kunszentmiklósi és budapesti református gimnáziumokra, valamint a fővárosi, a ceglédi és a szegedi reálgimnáziumok protestáns vallású tanulóira gondolunk. (Lásd a 4. sz. táblázatot!) Ha a kecskeméti joghallgatók regionális származás szerinti megoszlását vizsgáljuk, az összesített táblán látszólag egyszerű képletet kapunk. Ami az itt tanulók zömét illeti, rendkívül szűk mentőbázisról beszélhetünk, hiszen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből kerül ki a hallgatók több mint 50 %-a, ezen belül is kecskeméti születésű a fiatalok közel egynegyede. Ezt a centrumot egy még mindig szűk holdudvar veszi körül, a szolnoki, csongrádi, bácsi területek, s végül a perem egyfelől szinte követi a Tisza vonalának protestánsok lakta területeit, másfelől a királyság déli régiója jelenti a rekrutációs bázis másik szélét, nem túl jelentős hallgatói létszámmal. Ez a szűk perem egyértelműen annak lehet a következménye, hogy Trianon a merítési lehetőségeket lényegében akkor lehetetleníti el, mikor a hallgatói létszám éppen felfutóban van (1924-től). 1923 előtt jelentős délvidéki és erdélyi középvárosok magyar tannyelvű iskolái gyűjtötték össze, képezték ki és indították útjára a fiatalokat a protestáns jogi főiskolák irányába, így a kecskemétire is. 1914-től a mesterségesen összeszorított rekrutációs bázis viszont radikálisan tolódik el az ország belseje felé, bár az erdélyidélvidéki perem mindvégig megmarad. (A 3. sz. táblázat térképi részén jól kivehető mindez.) E helyütt nem térünk ki részletesen, csak utalunk arra a közismert tényre, amelyet statisztikáink pedig egyértelműen támasztanak alá. Arra tudniillik, hogy a születési hely szerinti rekrutációs vizsgálat önmagában nem magyarázza reálisan a hallgatói mozgásokat. A szülők az első világháborútól folyamatosan áramlanak a fővárosba, s azokba a centrális iskolavárosokba, ahol valamilyen szinten állami tisztviselőképzés folyik. Trianon okán nagy. számban orientálódnak "külföldről" a magyar felsőoktatás irányába, s ez — érthetően — nem természetes folyamat. 142
