Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Halmai István: A Kecskeméti Református Jogakadémia a polgári kori jogi főiskolák rendszerében 1875–1944

Az 1941/42. tanévtől törvény kívánt rendelkezni a tekintetben, hogy a jogakadémiák csupán két évfolyammal legyenek működtethetők, s a stúdiumok egyezzenek meg az egyetemek első és második évfolyamának tanulmányi rendjével. Ezt azonban nem sikerült keresztülvinni a gyakorlatban. Az iskolák államosításáról szóló törvény a jogakadémiákat már csak mint anakronisztikus intézményeket említette. Az 1949. évi 4105. Korm. sz. rendelet végül az egri, a kecskeméti és a miskolci — immár állami — jogakadémia megszüntetését augusztus 3o.-i hatállyal mondta ki. 2. Vallási megoszlás, regionális származás, középiskolai mentőbázis, réteghelyzet A felekezeti jogakadémiákkal kapcsolatban rendkívül fontos jelenség: az egyházak olykor erejüket meghaladó mértékben ragaszkodnak a jogi intézmények működtetéséhez, a statisztikák ennek ellenére azt mutatják, hogy a fenntartók mégsem érvényesítik kizárólagosan befolyásukat az intézmény vallási jellegére nézve. Bármely időszakot tekintjük, a kecskeméti vagy a miskolci, de a katolikus egri intézményben is a statisztikai átlagnál valamivel magasabb arányt rögzíthetünk csupán felekezeti szempontbői, semmi többet. 2. sz. táblázat A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS JOGAKADÉMIA HALLGATÓINAK FELEKEZET SZERINTI MEGOSZLÁSA 1875-1944 FELEKEZET FŐ % Latin katolikus 1587 48,31 Református 1185 36,07 Izraelita 249 7,58 Evangélikus 188 5,72 Görögkeleti 44 1,34 Görögkatolikus 19 0,58 Egyéb 13 0,40 MINDÖSSZESEN: 3285 100,00 Kecskeméten 70 esztendő viszonylatában 36 %-os a reformátusok részvétele, mintegy háromszorosa a magyar lakosságénak az 1910-es statisztikákhoz viszonyít 141