Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Törőcsik Miklós: A nemzeteszme Joó Tibor interpretációjában

Ezáltal a nemzeteszme Joó Tibor-i interpretációja nem pusztán egy történetfilozófiai koncepciót szült. Politikai és nemzetnevelő feladatokat is hordozva túlmutat azon is, hogy csupán kortörténeti dokumentumot lássunk benne. JEGYZETEK 1. Joó Tibor: Magyar nacionalizmus. Athenaeum, é. n., h. n. (Bp., 1940.) 249. 2. Joó Tibor életművének bemutatására nézve 1. Ilanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében, é. n., h. n. 87-89. 3. Erre nézve vö. legutóbb Ludassy Mária: A faji egyenlőtlenség mítosza: Gobineau. In: Ludassy Mária: Téveszméink eredete. Atlantisz, h. n. (Bp.,) 1991. 101. 4. Bartucz Lajos: A magyar ember. A magyarság antropológiája. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., é. n. (1938.) 5. I. m. 139. 6. Joó Tibor: Faj és nemzet. Protestáns Szemle. 1939. 48. 194. 7. Szekfű Gyula: A faji kérdés és a magyarság. In: Szekfű Gyula: Történetpolitikai tanulmányok. Magyar Irodalmi Társaság. Napkelet könyvtára, Bp., 1924. 3. 53. 8. I. m. 56. 9. I. m. 85. Ugyanezt az álláspontot képviseli a Fajbiológia vagy történeti egység? című tanulmányában is. In: i. m. 93., illetve Népiség, nemzet és állam. Magyar Szemle. 1934 szeptember, illetve, in: A népi és urbánus vita dokumentumai. 1932—1947. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Nagy Sz. Péter. Rakéta Könyvkiadó, Bp., é. n. (1990.) 144. 10. A nemzetkarakterológiára nézve vö. Lackó Miklós: Viták a nemzeti jellemről a XX. század első felében. Előadások a Történettanulmányi Intézetben. 8. Budapest. 1987. 11. Babits Mihály: A magyar jellemről. In: Mi a magyar? Magyar Szemle Társaság, Bp., 1939. Szerk.: Szekfű Gyula. 84. 12. Joó Tibor: Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó. Protestáns Szemle. 1937. 46. 34. 13. Joó Tibor: Búsmagyar. Nyugat. 1939. 32. 138., valamint u. ő. Még egyszer a "Búsmagyar"-ról. uo. 204. 134