Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Philosophica.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Koncsos Ferenc: Divat és modemitás
KONCSOS FERENC DIVAT ÉS M ODERNITÁS ABSTRACT: (Der moderne Mensch und die Mode) An Mode wird in der modernen Zeiten eine bedeutend gesellschaftliche Erscheinung, weil dadurch der in der anonymen Rolle lebende Mensch aus der Unbedeutlichkeit sich abheben kann. Sie ermöglichen dem Mensch, eine Modepersönlichkeit zu sein, und damit verschont sie ihn von der Verantwortung der moralen Entscheidung. Die Mode war über lange Zeiten das Vorrecht der Frauen, im Gegensatz dazu setzt die heutige Mode die Bedeutung von den Geschlechten zu dem Alter über. Diese Mode läßt die Problemen des "präsensen" Mensch zu erscheinen. Statt der schWerverschaffenen Autonomie gibt sie als leichtere Lösung die Modesucht, die ihre Genüsse ohne die unangenehmen Folgerungen des Handels bietet. A divat a modern társadalmakban Minden divatnak mindig voltak követői, ellenzői és bírálói. Követőit csábítja az az illúzió, hogy az egyén általa valamely össz-jellem képviselőjévé válik, felemeli a jelentéktelenségből, s bár lényege a hasonulás, önkéntessége révén a különlegesség érzetével tölti el az embert. A szabadság illúzióját adja, mert a divat olyan norma, melyet nem kötelező megtartani, és soha nem is tartja be mindenki. Bár a társadalmi engedelmességet biztosítja — ezt oly módon teszi, hogy közben meghagyja az egyéni differenciálódás lehetőségét is. Ellenzői elsősorban a hasznosság vezérelvéből kiinduló társadalmakban vannak, ahol a divatot azért ítélik el, mert benne a haszontalanság, az erőszakos tilalomszegés, a mesterkéltség, a puszta tagadás megnyilvánulását látják. Bírálói a moralisták, akik minden divatot az erkölcs elleni támadásnak fognak fel. Kétségtelen, hogy voltak és vannak divatok, amelyeket éppen az erkölcs elleni lázadás hívott életre. A divatban fellelhető erkölcstelenség persze nem feltétlenül kíván meg rosszalló értékítéletet. A 18. században Mandeville még pozitívan értékelte a divat erkölcstelenségét, úgy vélekedvén, hogy a társadalmat éppen bűnei képesek forradalmasítani, dinamikussá tenni. Ez a fajta immoralitás elfogadhatatlan a divat ellenzői szemében. A 19. század divatkritikája a vallásból kiinduló jobboldali gondolat volt: minden divat fő célja, az emberi test formájára való figyelemfelhívás ellen lépeti fel. A 20. századi kritika ellenben baloldali eszmé21
