Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bohohy Nándor: Családszerkezet Szőnyön 1758-ban

33,5 évet tett ki. Tekintve, hogy adataink zömmel a családfők és hitveseik életkorát tüntették fel, azt állapíthatjuk meg, hogy a házaspárok közti kor­különbség, megint csak átlagot véve figyelembe, hat évre rúgott. Bár az idé­zett adatsor korántsem teljes, hiszen 92 felnőtt (9,9%) életkorának feltárá­sára nem nyílt mód, mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy a felnőtt lakosság korösszetétele igen kedvezően alakult, gerincét ui. a termelésben még tevékenyen résztvevő férfiak és a propagatív, vagyis a szülőképes kor­ban levő nők alkották. Még kedvezőbb színben tűnik fel a lakosság korösszetétele, ha a fentiek­hez hozzátesszük azt is, hogy az össznépesség több mint felét (52,8%-át) gyer­mekként vették számba az összeírok. Hozzávetőleges életkorukat az alábbiak szemléltetik: Fiúk Lányok Összesen Az össznépesség fő fő fő %-ában 12 év alatti 204 143 347 37,6 Felnőtt 74 33 107 11,6 Házas 8 25 33 3,6 Összesen: 286 201 487 52,8 Az összlakosságnak durván harmadát kitevő 347 gyerek így összeírásunk idején még nem töltötte be 12. életévét, vagyis kiskorú volt. 108-at felnőtt­ként írtak össze, de azt már sajnos nem tudjuk meg, hány évesek voltak e „felnőttek". Előbb már láttuk, hogy a legfiatalabb férj 20, a legifjabb me­nyecske pedig csak 19 éves volt, vagyis a házasságok viszonylag korán, a 18 — 20. életév táján köttettek. így kézenfekvő a feltevés, hogy e felnőttnek mondott, de még a családalapítás előtt álló lányok és fiúk életkora 12 és 18 év közt változott. A házas „gyermekek" korát pedig részint ugyané megfontolás, részint a vonatkozó szakirodalom alapján 18 — 24 évre becsülhetjük. 2 4 Összeg­zésként elmondható, hogy helységünk lakosságának többsége még az ifjak, illetve a középkorúak sorába tartozott. Forrásunk segítségével 911 személy (az összlakosság 98,8%-ának) val­lása volt tisztázható. Közülük 544 (58,8%) a református, 321 (34,8%) a római katolikus, 41 (4,4%) az evangélikus, 6 (0,7%) pedig a „schismaticus", vagyis a görögkeleti hitet vallotta. Eszerint a lakosság több mint felét tömörítő református felekezet volt a legerősebb, ezt a római katolikus követte, mely a szőnyiek mintegy harmadát fogta össze, az evangélikusok létszáma már csak 4l-re korlátozódott, míg a görögkeletieket lényegében csak egyetlen család képviselte. Jóllehet ezen a vidéken egyetlen felekezet sem kötődött oly szorosan és nyilvánvalóan etnikumhoz, mint az ország más részein, ahol a református volt a „magyar vallás", mégis megfigyelhető, hogy az őslakosság szinte kivétel nélkül, a megye más helységeiből származók pedig többségük­ben Calvin egyházához tartoztak. A katolikusok zöme ezzel szemben külföld­ről, a lutheránusoké pedig a nyugat-dunántúli megyékből származott, s nevük tanúsága szerint (pl.: Glassner, Holczinger, Mann, Mon, Ribt, Stumper, Traubitz, stb.) zömükben németajkúak voltak. Amíg a házasságok, miként alább majd látni fogjuk, hidat vertek a lakosság különféle eredetű csoportjai 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom