Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Helmut lioeck—Sárik Tibor—Martin Klein: A kémiaoktatás fejlődése az általános iskolákban a II. világháború után Csehszlovákiában, az NDK-ban és Magyar-országon

összevonva tanítottak némi kémiát. Az elért eredmény mindenütt gyenge volt a fent említettek, a rossz felszereltség és egyéb itt fel nem sorolt okok miatt. A polgári és középiskolákban aránylag mindhárom vizsgált országban jobb a helyzet, bár általánosan jellemző volt, hogy a kémiát itt sem önálló tantárgyént, hanem más tárgyakhoz kapcsolva (pl. ásványtan és vegytan, természetismeret, stb. címen) oktatták. Ezekben az iskolákban már szaktanárok tanítottak és elég jó volt a felszereltség is, egyes iskolákban tanulókísérletezés is folyt. A gimnáziumok és reáliskolák kémiaoktatásában nagy eltérések mutatkoznak a különböző országokban. Németországban és Csehszlovákiában ezekben az iskolatípusokban viszonylag magas óraszámban, jó felszereléssel oktatták a kémiát, nem hanyagolták el a tanulók laboratóriumi munkáját sem. Ez természetesen összefüggött azzal a ténnyel, hogy Németország is, Csehszlovákia is iparilag fejlettebb ország volt, mint hazánk. Magyarországon roszszabb volt a helyzet. Különösen a magyar gimnáziumok hanyagolták el a kémiaoktatást, a 8 osztályos gimnáziumban csak a 4. osztályban oktattak némi kémiát az ásványtan keretében és a 6. osztályban heti 3 órában vegytan néven. A kémia oktatása a fizikával összehasonlítva is nagyon hátrányos helyzetben volt, az összes tantárgyak közül a legkevesebb volt az óraszáma ezért sok gimnáziumban még kémiaszakos tanár sem működött. A reáliskolákban és a szakiskolákban természetesen jobb volt a helyzet. A felszabadulás után nagy erőfeszítéseket kellett tenni e helyzet gyökeres megváltoztatására. II. A kémiaoktatás helyzete a címben megjelölt országokban II. világháború után A II. világháború után alapvetően megváltozott az egész iskolarendszer és a kémiaoktatás helyzete is mindhárom vizsgált országban. Megvalósult az iskolák döntő többségének államosítása és megvalósították az egyes osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetését célzó egységes alapműveltséget nyújtó általános iskolákat. Az iskolarendszerekben több változás is történt a vizsgált időszakban, kivéve a magyar iskolarendszert. A három ország iskolarendszere jelenleg a következőképpen épül fel: Csehszlovákia és Magyarország megegyezik abban, hogy a 8 osztályos általános iskolára 4 osztályos középiskolák, (gimnáziumok, szakközépiskolák) és 3 osztályos ipari és mezőgazdasági Szakmunkásképző iskolák épülnek. Az általános iskola 1—4. osztálya alsó tagozat, az 5 — 8. osztályában, a felső tagozatban szakosított oktatás folyik. Az NDK-ban az egységes 10 osztályos általános iskolára 2 éves érettségi előkészítő iskola ill. szakmunkásképzés épül. A 10 osztályos általános iskola 3 részre oszlik: 1 — 3. osztály alsó tagozat, 4 — 6. osztály középső tagozat, 7 — 10. osztály felső tagozat. A középső és felső tagozatban szaktanárok oktatnak. A II. világháború után az egységes általános iskolák megteremtése következtében a természettudományok és ezen belül a kémiaoktatás helyzete is alapvetően megváltozott. A kémiát mindenütt önálló tantárgyként oktatják eleinte csak a 8. osztályokban, később a 7 —8. osztályokban. Jelenleg a 3 892