Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szilák Aladárné: A kibernetika néhány filozófiai problémája

a sok milliárd elektronikus egységhez többször annyi kondenzátorra, ellenállásra, áramkörre, forrasztott csatlakozásra lenne szükség. A készülék egységének ez az együttese a legjelentéktelenebb okokból, a legapróbb belső zavarok miatt felmondhatná a szolgálatot. Ilyen szempontból szemlélve a megbízhatósági tényező igen alacsony százalékot képvisel. Ugyanakkor a számítógép „fáradságmentesen" dolgozik, nem „unatkozik" bármilyen monoton módon is ismétlődik a rábízott feladat, tárolóképessége jelentősen túlszárnyalja az emberi agyét, és felette áll az adatfeldolgozás gyorsasága tekintetében is. Azt, hogy a számítógép tárolóképessége túlszárnyalja az emberi agyét, csak kritikusan fogadhatjuk el, ugyanis a kutatók manapság azt feltételezik, hogy az emberi agy tárolóképessége a legtöbb embernél nincs kihasználva. A legtöbb embernek egy élet is kevés ahhoz, hogy agyának tárolóképességét teljesen kihasználja. Lényeg az, hogy a „gépi agy" nem pótolhatja az emberi agyat. Igaz, igen közel áll a fiziológia és a biológia tudománya az élő fehérjeszintézis fölfedezéséhez, és a mesterségesen előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező élő sejtek előállításához. Természetes, hogy a technika élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az „élő" elemeket és egységeket műszaki elemekkel és egységekkel párosítsa. Még ha sikerül is beépíteni az ilyen „élő" egységeket a gépekbe, akkor sem emelkedhetnek ezek minőségi tekintetben az agym ű ködés szín von alára. 5. A számítógép és a társadalom A számítógépek társadalmi hatásai nem feltétlenül, nem autonóm módon bontakoznak ki. A társadalmi hatások válaszfolyamatok, amelyekkel szemben a számítógépek csupán a gerjesztő hatást képviselik. Az, hogy a számítógépek milyen új feltételeket teremtenek a társadalom életében, attól is függ, hogy a társadalom milyen feltételeket biztosít számukra. A számítógépesítéssel könnyebbé válik a társadalom megértése és megfelelő irányítása akár direkt utasításokkal, akár gazdasági ösztönzőkkel. Ugyanakkor a tömegek számára is lehetővé teszi a társadalom állapotának, mechanizmusainak, fejlődési tendenciáinak a megértését és a hozzájuk való cselekvőképesebb viszonyulást. Az emberek ideológiája, társadalomszemlélete egymásközti gazdasági viszonyaik révén jön létre. Az emberi tudat nemcsak rögzíti bizonyos állapotok fennállását, hanem szubjektív kapcsolatba is kerül velük. A gép elleti ben hiába szimbolizálja a társadalmi valóság bizonyos vonatkozásait, sohasem tudja kifejezni a hozzájuk való viszonyát. Az automata nézeteiről, ideológiájáról beszélni tehát értelmetlenség volna. A forradalmi változás az, bogy a számítógép lehetővé teszi egy hagyományos szakmai gondolkodásmód gyökeres megújítását, új gondolatok kifejezését. Ezek az új gondolatok nem valami részletproblémára vonatkoznak, amely megoldása alig viszi előre a társadalom fejlődését. Olyan új gondolatokról, koncepciókról van szó, amelyek a társadalom és a természet kapcsolatának, a társadalom és a szervezetek viszonyának, az egyes országok, az emberek egymás közötti kapcsolatának alapvető átalakulására, továbbfejlődésére vonatkoznak és vezethetnek. Ezek indokolják, hogy a számítógépet a társa6 81