Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gyergyák Ferenc: A kibernetikai modell és a kibernetika néhány alapvető filozófiai alapfogalmának kapcsolata

A valóságban meglévő' függőségek és kapcsolatok figyelmen kívül hagyása következtében a megfigyelt jellemzők nem viselkednek abszolút meghatárohatóan, hanem bizonyos fokig a véletlentől, attól a véletlentől, amely az ismeretek hiányosságaiból származik, függnek. Valamely jellemző törvényszerű, szükségszerű meghatározott lefolyásán azt értjük, amely a lényegesnek kijelölt jellemzők kizárólagos hatására következnek be. Ez a szükségszerű menet ugyan objektíve mindig létezik, azonban önmagában mégsem figyelhető meg soha, mivel mindig jelen van a járulékos jellemzők sokasága, amelyek a vizsgált jellemzőt szintén befolyásolják és véletlenszerűséget kényszerítenek rá. A véletlen befolyása lehet gyenge, akkor a szükségszerűség viszonylag tisztán jelentkezik. Innen jutunk a konkrét jellemzők véletlentől mentes absztrakciójához. Más esetben viszont a véletlen erősen zavaró módon jelentkezhet, és meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyekkel az alapul szolgáló szükségszerű lefolyást meg tudjuk szabadítani a véletlen okozta torzításoktól. Nézzünk néhány példát a véletlen befolyásának különböző fajtáiról. Vizsgáljunk meg egy lövedéket, melyet bizonyos szögben, bizonyos kezdő sebességgel a légkörbe lövünk. A mechanika törvényei a választott kezdeti feltételeknek megfelelően meghatározzák a lövedék pályáját, azaz annak szükségszerű (törvényszerű) mozgását. A valódi pálya azonban ettől az idealizált, előírt pályáról mindig különbözik, mivel a lövedékre hat a méreteitől, a sebességtől függő légellenállás. Ez a lövedéket fékezi és pörgettyű mozgását megzavarja. A véletlen itt állandóan hat és összegzett hatása következtében a valódi célpont a tervezettől eltér. Életünk folyását sok ismeretlen tényező is meghatározza, azért mindig erős véletlen-összetevővel kell számolnunk. A véletlen jelentősége az automatika berendezéseinél sem lebecsülendő. Hiszen a szabályozások és vezérlések azt a célt szolgálják, hogy csökkentsék a véletlen befolyását egy vagy több fontos jellemző alakulására. A követő- vagy a menetrendi szabályozásban a szabályozott jellemző a kívánt szükséges és törvényszerű változásoktól eltekintve, véletlenszerűen is változik. Ezt a zavaró jellemzők összesített maradék befolyása idézi elő. Jel és információ Vizsgáljunk meg egy Sj rendszert. Az általános összefüggések alapján a valóságban ez a rendszer környezetével kölcsönhatásban áll. A kölcsönhatás jellegét vizsgálva nézzük hogyan hat a rendszer a környezetére valamely X jellemzőnél fogva, melynek értékei bármely időpillanatban hozzáférhetők az rendszeren kívül. Feltételezzük, hogy x olyan eloszlás, amely az S

x rendszerből az S

2 rendszerbe való átmenetnél értékét megváltoztatja, és azt az S

2 rendszerbe felfogja. A felfogott értékek bizonyos változásokat idéznek elő az S

2 rendszerben, illetve arra késztethetik, hogy meghatározott módon hasson környezetére. Az ilyen x jellemzőt jelnek nevezzük. Az S

x rendszert adónak, az S

2 befogadó rendszert vevőnek nevezzük. Amennyiben az S

2-ből kiinduló esemény, amelyet egy jel váltott ki, újból hat 68