Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gyergyák Ferenc: A kibernetikai modell és a kibernetika néhány alapvető filozófiai alapfogalmának kapcsolata

ftiegfelelő munkaképes állapotát biztosítja, de függ testünk állapota a környezettől, másrészt a legkülönbözőbb szerveink, és azok közötti folyamatok szoros összefüggésétől, melyek egymást szorosan befolyásolják. Ezek jelentik az orvostudomány problémáit. A fenti példából is látható az általános összefüggés elve. Ahol csak kevés jellemző vagy jelenség áll egymással kapcsolatban, ott az egyedi jelenségek vizsgálata viszonylag könnyű, de ahol a szoros összefüggések nagy számúak, ott nehéz a vizsgálatot elkezdeni. Ilyenkor ugyanis az áttekintést könnyen elveszíthetjük és a megállapított törvényszerűségek néha nem ellenőrizhetők, így gyakran meg kell elégednünk a külsőségek, a formák leírásával. Hasonló nehézségekkel az automatikában is találkozunk. Ha több olyan szabályozással van dolgunk, melyek egymást csak kis mértékben befolyásolják, akkor a zavaró jellemzőkbe bevonhatjuk azt a hatást, amelyet egy bizonyos szabályozási körre az összes többi gyakorol. A lehetőség erre az egyszerűbb leírásra azonban csődöt mond, ha a szabályozási körök szoros csatolásúak (hurkolt szabályozás). Ezek tárgyalása gyakran nagy matematikai nehézségekbe ütközik. Az atomok felfedezésével és kutatásával a fizikában is olyan összefüggésekre bukkantak amelyeknél csak néhány tényező vizsgálata már nem volt elegendő. A világ egyes objektumai közti összefüggéseket konkrét jellemzők hozzák létre, melyek révén egymásra hatnak az egyes objektumok, amelyek között különösen szorosak a kölcsönhatások. így a valóság egymással összefüggő részei mozaikot alkotnak, amelyet meghatározott jellemzők, mint pl. erők, energiák tartanak össze. De hasonló a helyzet a társadalmi összefüggések rendszerében is. Mi is a kölcsönös összefüggések sokaságába tartozunk, ezáltal egyéni sorsunk szorosan összefonódik a társadalom egészével és mint egység növekvő mértékben függetlenedik a természeti véletlenektől. Kölcsönhatás és okság Mint tudjuk tudatunk először csak a felszínt tükrözi azt ami a vizsgálat pillanatában a legfontosabb, a másodrendű összefüggések mindaddig rejtve maradnak, ameddig nem tudunk behatóbb vizsgálatokat végezni. Érzékszerveink, illetve műszereink természetes korlátjai révén tehát a jelenségeket automatikusan rangsoroljuk, fontosságuk szerint értékeljük. Ebben szubjektív vonások is vannak. A megismerés pillanatnyi állapota szerint bizonyos dolgok és jelek között kezdetben semmi összefüggés nincs, mégha a későbbi vizsgálattal utólag köztük függések meg is állapíthatók. A megismerés folyamatában a bonyolult és összekuszált összefüggéseket egyszerűekre bontjuk fel. Az ilyen egyszerű összefüggések tipikus karakterét megismerjük, ha külvilág két tetszőleges jellemzőjét, pillanatnyi lehetőségeknek megfelelően vizsgáljuk a köztük fennálló kapcsolatokat. Ehhez a függőség három alaptípusát kell megtárgyalnunk: a függetlenséget, az okozati (kauzális) összefüggést és a kölcsönös összefüggést, melyből a kölcsönös összefüggés az általános eset. A másik kettő csak a valóság rész64