Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bodnár László: A falvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A íalvak foglalkozási szerkezetének átalakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében BODNÁR LÁSZLÓ tanszékvezető docens Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településhálózata a közelmúltban lényegi változásokon ment keresztül. A végbement koncentráció kapcsán már több helyütt felmerültek azok a sokágú kapcsolatok, amelyek a hálózati nagyságrendi struktúrát és a funkcionális struktúrát fűzik szoros egységbe. A funkcionális fejlődést, egy-egy megye országos fejlődési áramkörbe való gyorsabb bekapcsolódását éppen az ott uralkodó hálózati struktúra lassítja vagy éppen meggátolja. Módosításuk, cLZclZ ct társadalom új térbeli igényeihez való „igazításuk" magas beruházási költségkihatásain jelentkezik. A múltbeli örökség mellett — amely a korábbiakból átöröklött eredmények összegzője, s egyben a fejlődési folyamatosság biztosítója — a hálózat funkcionális felépítettségc tölti ki tartalommal a településhálózat funkcionális szerkezetét. Ezek, az egymással bonyolult kölcsönkapcsolati rendszerben álló funkciók, mint a társadalom alapvető „életjelenségei", mindegyikének sajátos térbeli rendje van, együttesük pedig a funkcionális hálózat térbeli rendszerének meghatározója. A múltbeli rendhez képest új térbeli hálózati struktúra kialakítását, azaz az adott térségnek a maga meglévő igényeihez való formálását tükrözi a településhálózat szerkezete. A településhálózat funkcionális szerkezetének aránytalanságai — azaz a közeli és régmúltból öröklött egyenlőtlen gazdasági fejlettség — miatt, a természeti erőforrások adta területi pontenciáltól nem kellő társadalmi — gazdasági hasznosítása következményeként, nem kevésbé a hátrányos földrajzi helyzet (a városoktól, fő közlekedési vonalaktól való nagy távolság, stb.) eredményeként az országban több olyan térség található, ahol az a hátrányos helyzet nagyon is tükröződik a népesség jövedelmi és ellátottsági színvonalában. Az egyes területek gazdasági fejlettségében meglévő különbségek és ezzel párhuzamosan az ott lakó emberek életszínvonalában, életkörülményeiben meglévő egyenlőtlenségek mind a mai napig társadalmi feszültség forrását hordozzák. E feszültségek csökkentésében alapvető szerep jut a területfejlesztésnek, aminek biztosítani kell az egyes területeken belül és azok között a termelő és nemtermelő ágazatok fejlődésének összehangolását, az életszínvonal és a népesség ellátottsági színvonala közötti közelítését, s így a meglévő társadalmi feszültségek csökkentését. 631