Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy Andor: A videofejlesztés lehetőségei, problémái és az iskolatelevízió

varázsa kelt igazi feszültséget a nézőben. Nagyon valószínű, éppen ezért, hogy a jövő iskolatelevíziójának funkcionálása se képzelhető el csak a képmagnetofon közbeiktatásával. Gyermeknek és felnőttnek egyaránt élményt adott és bizonyára ad a jövőben is az osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó aktuális politikai adás-sorozat, amely a legfrissebb kül- és belpolitikai kérdésekre igyekszik választ adni. Az ilyen jellegű műsorok konzervként alig képzelhetők el. A pedagógusok pozitív attitűdjéhez hasonlóan a tanulóké is a képmagnetofon alkalmazásának folyamatában. A műsor, ha az oktatás-nevelés fázisaihoz szervesen kapcsolódik, szinte észre se vehető, hogy a televízió képernyője monitorként funkcionál. A gyermekek a televíziót szeretik, hozzátartozik nézése, hallgatása a napi programhoz, nem valószínű, hogy körükben az iskolatelevízió negatív fogadtatásra talál. Az is természetes ua., hogy az esetleges többszöri ismétlés monotonsága káros a figyelemre, csökkenti az érdeklődést, gyengíti a hatást. A tanulói attitűddel kapcsolatos az a megjegyzésünk is, hogy a képmagnetofont amennyiben rendszeresen alkalmazza a pedagógus, éppen úgy, olyan természetességgel fogadják a tanulók, mint jelenünkben akár az írásvetítőt. Az alkalmazás didaktikai, metodikai problémái A videotechnika térhódítása nemzetközi viszonylatban arra vall, hogy a jelentős költséggel való beruházás megtérül. Nyilvánvalóan az újjal szembeni felfokozott várakozás az esetek nagyobb részében csalódást okozhat. Az objektív nézőpontból történő megítélése a képmagnetofon felhasználhatóságának azt az állítást fogalmaztatja meg, hogy valóban nagyszerű eszközzel gazdagodik általa technikai apparátusunk, de szó sincs olyan mindent megoldó varázslatról, amely szükségtelenné teszi a médiák szerepét, a korábban alkalmazott eszközöket. Az iskolatelevízió fejlesztése szempontjából is nagyon ígéretes a képmagnetofon széles körű elterjedése, de ez esetben is szükséges megjegyezni, hogy koránt sem old meg minden gondot. Mire képes, mit tud az iskolatelevízióval kombinált videotechnika? Nem vitatható, hogy nagyon sokat, sokkal többet, mint nélküle. Ez a megállapítás azt az elvárást is sugallja, hogy az iskolatelevíziónak is szerepe lenne abban hogy a videotechnika mielőbb, minél szélesebb körben alkalmazást nyerjen. A videotechnika legfőbb értékét abban látjuk, hogy általa a pedagógiai folyamatba sokkal jobban illeszthető be az iskolatelevízió műsora. A pedagógus ott és akkor él vele, illetve a műsor egy-egy részletével, ahol és amikor jónak látja, szükségesnek véli. A folyamatba történő zökkenőmentes beépülése a műsornak kizárja a mozizáshoz hasonló „tévézést". Nem különül el egymástól a tanóra bevezető része, a műsor vétele és feldolgozása. Elképzelhető, hogy a műsor vagy annak részlete az óra bevezető vagy éppen befejező szakaszában kap helyet. A pedagógus tervező tevékenysége éppen úgy, mint a tényleges nevelőoktató munkája szempontjából lényegesen nagyobb eredményt ígér. Idáig az egyik problémaforrás az iskolatelevízió műsorainak felhasználásával 477