Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Király Gyula: Szabadidős nevelés, tanárjelöltek

A tanárképző főiskolák nevelési programjában ennek megfelelően kellő súllyal szerepel a hallgatók ezirányú — nem csupán képzése, hanem — nevelése is. (30, 36) „Sajátítsák el a társadalmi-közéleti tevékenység szervezésének, irányításának alapjait a KISZ és az úttörőmunka, valamint a népművelés keretében." (27. o.) „Törekedni kell arra, hogy hallgatóink a szakmai, pedagógiai gyakorlatokon — az iskolai munka mellett — kapcsolódjanak be a falu, város társadalmi, politikai életébe." (30. o.) A főiskolai tanterv legtöbb — s főleg a humán jellegű — oktatott tudományágában megfogalmazottan is szerepel az órán és iskolán kívüli, esetleg felnőttek közötti oktatás, ismeretterjesztés ismeretanyaga, azzal kapcsolatos feladat, gyakorlat. (6) A szabadidőtéma azonban főleg a pedagógia tárgyaiban kap helyet. Elméleti elemzésre kerülnek nagy társadalmi törekvéseink, átalakulásaink. A neveléselmélet konkrétan tárgyal a szabadidő fogalmáról, egyéni és társadalmi szerepéről, a pedagógusi feladatokról. Sok olyan pedagógiai fogalmat ismernek meg a hallgatók — elméletben — gyakorlatban — , amelyek vagy konkrét szabadidős tevékenységek (olvasóvá nevelés, filmre, tv-re nevelés / 24, 25) a művészetek és a művészeti tevékenységek szerepe a személyiség fejlesztésében . . .) Ezek szigorlati, sőt államvizsga tételként is számonkérésre kerülnek. S ha figyelembe vesszük az olyan pedagógiai gondolatköröket, mint osztályfőnöki munka; napközi otthoni nevelés; gyermek- és ifjúságvédelem; pályairányítás; kollégiumi nevelés; családi életre nevelés; családi nevelés stb: azonnal szembetűnik, hogy a leendő nevelők látószögében a gyermekek szabadidejével való foglalkozás igen sokoldalúan kap szerepet, és többféle összefüggésben, a konkrét tennivalók tükrében. Hiszen például a napközi otthoni szabadidő jól értelmezett „programozása" szakismereteket jelent. A családi nevelésen belül a gyermek egész otthoni életét kell tudni áttekinteni, pedagógus módon befolyásolni azt — a szabadidő eltöltése tekintetében is. A didaktika és a tantárgy pedagógia tematikájában ismét felszínre kerül a gyermekek szabadidős tevékenysége, ezúttal az oktatás, a tanulás vetületében. A szakkört, mint az egyik jellegzetes szabadidős művelődési műfajt intenzíven tárgyalja. Tisztázódik benne például a tanítási óra és a szakkör közötti különbség, a szakkör programja, szervezése, a részvétel. . . Jó lenne közelíteni az iskolai és a művelődési otthonokban működő szakköri vezetési stílust. Úgy tűnik, hogy az iskolai szakkörök még eléggé skolasztikusak főleg a tantárgyi jellegűek —, a közművelődésben pedig mintha a másik véglet, a kevésbé vagy „nem szabályozottság" uralkodna. Érdemes lenne — épp az ifjúság szempontjából és érdekében — közelebbről vizsgálni e jelenséget! A hallgatók kisdobos- és úttörővezetői képzése lényegében tömény közéleti felkészítést jelent. Igaz, hogy a gyermekmozgalomra koncentrál, igennagy százalékban a gyermeki szabadidős tevékenységre, annak megszervezésére orientálja a hallgatókat. Tisztázódik, hogy a gyermekmozgalom nem csupán „szabadidős mozgalom", noha tevékenysége főleg a szabad időben zajlik. 29* 451