Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Budai László: Az idegen nyelvi nevelés általános jellemzői és problémái

venni. Különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az empíria — az idegen nyelvi nevelés története során felhalmozódott tapasztalatok sokasága — nem­csak egyike a figyelembe veendő tényezőknek, nemcsak nélkülözhetetlen és kiapadhatatlan forrás, hanem próbakő is. A célokkal és az oktatás-nevelés tartalmával foglalkozó kutatómunka főként elméleti elemző módszert; a tanítási-tanulási folyamattal, valamint a teljesítményekkel foglalkozó kuta­tómunka pedig elsősorban feltáró és feldolgozó módszereket igényel. Nagy kérdés, hogy van-e ebben a tégelyben megfelelő katalizátor, meg­bízható szűrő. Univerzális probléma, hogy nincs. Nincs olyan metodikus, tanterv- vagy taneszközkészítő — az egyéb feladatok alatt roskadozó gyakorló pedagógusról nem is szólva —, aki mindenkor minden tényezőt figyelembe tudna venni, de egyelőre a különböző diszciplínák szakértőinek Összehangolt tevékenysége sem lenne képes megoldani ezt a problémát. Maga az összhang is ritkán alakul ki; az interdiszciplináris feladatok szervezett megoldásában még kevés tapasztalatunk van. Ebből az univerzális problémából fakad az idegen nyelvi nevelés legtöbb baja. A legsúlyosabb következményekkel járó hiba a nem megfelelő célok kitűzése, aminek a legfőbb oka, hogy bizonyos tényezők másokkal szemben indokolatlanul előtérbe kerülnek, mások pedig háttérbe szorulnak, vagy tel­jesen figyelmen kívül hagyatnak. Különösen sok példát találhatunk az idegen nyelvi nevelés története során arra, hogy valamelyik diszciplína a többi tényezőt figyelmen kívül hagyva, az empíria szűrőjét kikerülve önmaga pró­bálja átvenni az idegen nyelvi nevelés irányítójának a szerepét. (Az ábrán lásd a felkiáltójel alatti elágazást.) Ilyen alapon ténylegesen indokolt, bár hibás volt az idegen nyelvi nevelés módszertanát alkalmazott didaktikának, al­kalmazott pszichológiának, alkalmazott nyelvészetnek, vagy amikor az empíria volt a fő vagy csak az egyetlen forrása az irányító információknak, művészetnek nevezni. Még a jól megfogalmazott célok realizálása közben is fennáll a részrehajlás és néhány fontos tényező figyelmen kívül hagyásának a veszélye. Az információk két bő forrását, az objektív és a szubjektív tényezőket (3. ábra) már részleteztünk; most vessünk egy pillantást az idegen nyelvi neveléssel foglalkozó tantárgy-pedagógia tudományos alapjaira, az ún. alap-, határ- és társtudományokra (8. ábra): Megjegyzések a 8. ábrához: a) A szociolingvisztika, illetve a pszicholingvisztika szóban a kétféle betű­nagyság arra utal, hogy a szociolingvisztika inkább nyelvészet, mint szocioló­gia; míg a pszicholingvisztika inkább lélektan, mint nyelvészet. b) Nemcsak az elméleti elemző módszernek, hanem általában a tantárgy­pedagógiában alkalmazott valamennyi kutatási módszernek is, azaz a tan­tárgy-pedagógia metodológiájának — mint valamennyi metodológiának — a marxista dialektika a tudományos alapja. c) A társtudományok közül a hagyományos idegen nyelvi nevelésben az irodalomtudomány játszotta a legnagyobb szerepet a célok és a feladatok meghatározásában. d) A ,célok', ,tananyag', ,tanítás',,tanulás' azoknak a közelében helyezkednek el, amelyek a legerősebben hatnak rájuk. 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom