Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Budai László: Az idegen nyelvi nevelés általános jellemzői és problémái

venni. Különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az empíria — az idegen nyelvi nevelés története során felhalmozódott tapasztalatok sokasága — nemcsak egyike a figyelembe veendő tényezőknek, nemcsak nélkülözhetetlen és kiapadhatatlan forrás, hanem próbakő is. A célokkal és az oktatás-nevelés tartalmával foglalkozó kutatómunka főként elméleti elemző módszert; a tanítási-tanulási folyamattal, valamint a teljesítményekkel foglalkozó kutatómunka pedig elsősorban feltáró és feldolgozó módszereket igényel. Nagy kérdés, hogy van-e ebben a tégelyben megfelelő katalizátor, megbízható szűrő. Univerzális probléma, hogy nincs. Nincs olyan metodikus, tanterv- vagy taneszközkészítő — az egyéb feladatok alatt roskadozó gyakorló pedagógusról nem is szólva —, aki mindenkor minden tényezőt figyelembe tudna venni, de egyelőre a különböző diszciplínák szakértőinek Összehangolt tevékenysége sem lenne képes megoldani ezt a problémát. Maga az összhang is ritkán alakul ki; az interdiszciplináris feladatok szervezett megoldásában még kevés tapasztalatunk van. Ebből az univerzális problémából fakad az idegen nyelvi nevelés legtöbb baja. A legsúlyosabb következményekkel járó hiba a nem megfelelő célok kitűzése, aminek a legfőbb oka, hogy bizonyos tényezők másokkal szemben indokolatlanul előtérbe kerülnek, mások pedig háttérbe szorulnak, vagy teljesen figyelmen kívül hagyatnak. Különösen sok példát találhatunk az idegen nyelvi nevelés története során arra, hogy valamelyik diszciplína a többi tényezőt figyelmen kívül hagyva, az empíria szűrőjét kikerülve önmaga próbálja átvenni az idegen nyelvi nevelés irányítójának a szerepét. (Az ábrán lásd a felkiáltójel alatti elágazást.) Ilyen alapon ténylegesen indokolt, bár hibás volt az idegen nyelvi nevelés módszertanát alkalmazott didaktikának, alkalmazott pszichológiának, alkalmazott nyelvészetnek, vagy amikor az empíria volt a fő vagy csak az egyetlen forrása az irányító információknak, művészetnek nevezni. Még a jól megfogalmazott célok realizálása közben is fennáll a részrehajlás és néhány fontos tényező figyelmen kívül hagyásának a veszélye. Az információk két bő forrását, az objektív és a szubjektív tényezőket (3. ábra) már részleteztünk; most vessünk egy pillantást az idegen nyelvi neveléssel foglalkozó tantárgy-pedagógia tudományos alapjaira, az ún. alap-, határ- és társtudományokra (8. ábra): Megjegyzések a 8. ábrához: a) A szociolingvisztika, illetve a pszicholingvisztika szóban a kétféle betűnagyság arra utal, hogy a szociolingvisztika inkább nyelvészet, mint szociológia; míg a pszicholingvisztika inkább lélektan, mint nyelvészet. b) Nemcsak az elméleti elemző módszernek, hanem általában a tantárgypedagógiában alkalmazott valamennyi kutatási módszernek is, azaz a tantárgy-pedagógia metodológiájának — mint valamennyi metodológiának — a marxista dialektika a tudományos alapja. c) A társtudományok közül a hagyományos idegen nyelvi nevelésben az irodalomtudomány játszotta a legnagyobb szerepet a célok és a feladatok meghatározásában. d) A ,célok', ,tananyag', ,tanítás',,tanulás' azoknak a közelében helyezkednek el, amelyek a legerősebben hatnak rájuk. 444