Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Budai László: Az idegen nyelvi nevelés általános jellemzői és problémái

d) Tantárgy-pedagógiai vonatkozásúak: — tudatosítás : automatizálás — induktív eljárások : deduktív eljárások — reproduktív tevékenységek : produktív tevékenységek — egynyelvűség : kétnyelvűség — pontosság : gördülékenység — tanári szereplés : tanulói szereplés — frontális munka : egyéb munkaformák A helyes arányok is természetesen mindenkor csak viszonylagosak, az in variábilis és a variábilis tényezőkre épülő tantervek által determináltak. Különbségek lehetnek a nyelvi tevékenységi formáknak — az egy és ugyanazon tantervre épülő idegen nyelvi nevelés során is általában változó fontossági — arányain kívül a tevékenységi formák számában, tanításuk-tanulásuk sorrendjében, egymáshoz való szorosabb vagy lazább kapcsolódásuk tekintetében is. Most ismét jöjjenek a tantárgy-pedagógia irányító funkciói: 2. Irányítja a célok tanévenkénti követelményekre való bontását. 3. Segít azoknak a feladatoknak a felsorolásában, amelyek — ugyancsak tanévekre bontva — a követelmények teljesítéséhez, végeredményben pedig a célok eléréséhez szükségesek. Másképpen fogalmazva: irányítja a tanítási anyag kijelölését, kiválasztását, elsődleges elrendezését. Az eddigi három funkció együttesen a tantervkészítés munkálataival kapcsolatos. 4. Irányítja a tananyaghoz szükséges taneszközök meghatározását, a tananyag belső rendjének megteremtését, taneszközökbe való öntését. Itt érdemes egy kitérőt tenni, a különböző megközelítési módokat megvizsgálni, az elméletet (5. ábra) a lehetőségekkel, a tényleges gyakorlattal (6. ábra) összevetni: A tanterv készítője az 5. ábrán látható rendszerek rendszerével találja magát szemben. (Mondanivalónk lényege fölöslegessé, a helyhiány pedig lehetetlenné teszi, hogy az ábrában szereplő fogalmakat közelebbről megvizsgáljuk. Amit el akarunk mondani, ahhoz elég annyi, amennyit maga az ábra is kifejez.) A tantervi tananyag összeállítását két irányból közelítheti meg: a forrna, illetve a tartalom felől — legalábbis elméletileg. Minden szelekció azonban egyben azt is jelenti, hogy megbomlik az egész rendszer, megbomlanak a részrendszerek, és amit kiveszünk az egészből, az már maga sem az, ami a rendszeren belül volt. Ezt figyelembe kell vennünk, akármelyik irányban is induljunk el. A könnyebbik útnak a forma felől induló látszik. Az út elején fizikai jellemzőkkel bíró egységeket találunk, amelyek többnyire kvantifikálhatók is, különösen a lexika oldalán. Ahogyan azonban továbbmegyünk az úton, egyre távolabb kerülünk a biztos fogódzókat jelentő nyelvi formáktól, egyre inkább csak testetlen metanyelvi fogalmakba kapaszkodhatunk, és valójában sohasem tudjuk pontosan, hova érkezünk. A jelentések szövevényén át a visszaút is rendkívül bizonytalan; nem lehet tudni, hogy az útelágazásoknál merre folytassuk utunkat, hogy bizonyos nyelvi formákhoz érkezzünk vissza. Ugyanilyen bolyongás, bizonytalan útkeresés vár arra is, aki a másik irányból indul el, és úgy akar eljutni az egyes formákig. 438