Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Pallaghy Piroska: Sylvia Plath: Darkly. A költő ós az apa kapcsolata a „Daddy" c. vers tükrében
újrateremteni az anyjához fűződő, elveszített szimbiotikus viszonyt. A megújuló szerelmi próbálkozások az új ,anya-helyettesek' elvesztése miatt kudarccal végződnek, s végül az anyához való tökéletes visszatérés a halálban realizálódik. Az anyával a halálban történő egyesülés vágyát olvassuk ki a Kiknek adtam boldogságot című verséből: „Mert eljön értem a halott, Ki szült, ki dajkált énekelve. Kitágul, mint az űr, az elme, a csöndbe térnek a dalok." Sylvia Plathnál is a gyermeki lét táplálta a szeretett lény, az apa képének megteremtését. Az apa-ideál azonban a felnőtté válás során széttörik, és istenné magasztosított alakja jelentéktelen, kisszerű figura lesz, aki kutatómunkájának árnyékában, kicsinyes szokásai között él. Az apát azért próbálta meg elutasítani, megtagadni Sylvia Plath, mert annak korai halála miatt a költő nem tudott saját világot teremteni, biztos érzelmi rendet kialakítani magának. Korai, tragikus halála után tömegével jelentek meg a róla szóló kritikák, tanulmánykötetek. Halála mintegy magyarázatot adott a méltatok kezébe a plathi képek megfejtéséhez. Lírájához többféle módon közeledtek a kritikusok. Egyik elemzője, David Holbrook egy egész tanulmánykötetben bizonyítja, hogy a költőnő szkizofréniában szenvedett. 1 5 A bizonyítékokat a versekből emeli ki, amelyekhez végzetesen közelálló motívumokat vél felfedezni azokban az esettanulmányokban, amelyeket a segítségül hívott pszichiáterek szkizofrén betegeinél végeztek. Meggyőzőnek tűnnek a pszichiátriában nem kellően járatos olvasónak a hasonlatosságok mögé felsorakoztatott érvek, mégis — ha nem is tudományos alapon — védelmünkbe vesszük Sylvia Platht. Nem csupán arról van-e itt szó, hogy egy fokozott pszichotikus állapotban élő költői szenzibilitás láttatja ilyennek magát és a világot. S bár természetes, hogy ebben az állapotban látszatra a szkizofrén betegek látomásaihoz hasonlóan felnagyulnak az ellentmondások, ezek alapjában véve mégis igazak, s a lélek konfliktusait pontosan tükrözik. S bár nem kívánjuk itt cáfolni a Holbrook féle elméletet, mégis felmerül egy másik gondolat is Plath védelmében: vajon a szkizofrénia elengedett-szorongatott állapotában születhettek-e volna olyan versek, amelyekben a gondolati tömörségnek ilyen formai fegyelem a hordozója. Mindez nemcsak tehetséget követelt a költőtől, hanem erős koncentrálást is, ami egy tudathasadásos állapotban nehezen képzelhető el. Több olyan magyar alkotóművészről készült pszichiátriai tanulmány, akiknél a szkizofrén megbetegedés klinikai tünettel együtt jelentkezett, bizarr szokásokban és eltorzult magatartásformákban is megnyilvánult. Sylvia Plath viszont a mindennapi élet megszokott normái szerint élt a válságos időszakban is, praktikus, folyton terveket készítő asszony és költő maradt, viselkedése nélkülözött minden excentrikus vonást. A női költők — éppen költői és női szenzibilitásuk összefonódása miatt — a psziché bizonyos területeit rendkívül finoman, pontosan képesek feltérképezni. Ezek a területek a valóságnak a női lélek által mélyebben érzékelhető konfliktusait regisztrálják. S hogy ebből a személyes élményanyagból sikerül-e maradandó értékű verseket létrehozni, az attól függ, hogy elegendő-e a költő belső érettsége, felkészültsége ahhoz, hogy az intim kitárulkozás ne 413