Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hollóné Kacsó Erzsébet: A munkakör és iskolai végzettség kapcsolatának elemzése az állami gazdaságokban szellemi munkakörökben foglalkoztatottak körében

A műszaki vezetők, főosztályvezetők kategóriájában a szakközépiskolákban érettségizettek szintjén is egyezőség mutatható ki, bár alacsonyabb mértékű a gépipari, műszaki jellegű végzettséggel rendelkezők súlya a felsőfokú végzettségűekénél (5. tábla). Viszonylag kicsi a gimnáziumban érettségizettek és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Ezeket a munkaköröket csak 25%-ban töltik be középiskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségűek, tehát a munkaköri egyezőség az iskolai végzettség szintjét és szakirányát tekintve megfelelő. Termelési vezetők és főosztályvezetők csoportjában ez esetben is hasonló szakirányú egyezőség mutatható ki — a szakközépiskola szintjén —, mint a felsőfokú végzettségűeknél, s a rájuk vonatkozó megállapítások érvényesek elsősorban, tekintve, hogy 84%-ban egyetemet, főiskolát végzettek töltik be ezen munkaköröket. Kereskedelmi vezetők, főosztályvezetők kategóriájában a magasabb iskolai végzettségűek körében kimutatott gyengébb szakirányú megfelelést még tovább rontja az iskolázottsági szint eltolódása az érettségizettek illetve ennél alacsonyabb iskolázottsági szintűek felé: 60%-ban ez utóbbiak töltik be az adott munkaköröket, ezen belül 43%-os a szakirányú megfelelés. Nagy a gimnáziumi érettségivel és a 8 általánossal rendelkezők súlya. Közgazdasági vezetőknek, főosztályvezetőknek csak kb. 42%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és az ennél alacsonyabb iskolázottsági szintűek között is csak 46%-os arányban található közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó. Magas a gimnáziumban érettségizettek súlya. Az igazgatási főosztályok vezetését is közel 60%-os arányban alacsony iskolázottsági szinttel rendelkezők látják el. Meglepő, hogy a főiskolánál alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkező igazgatási főosztályvezetők közel 1/4-e csak 8 általánossal rendelkezik. Megközelítően azonos a közgazdasági szakközépiskolában érettségizettek aránya. Az egyezőség mind végzettségi szintet, mind szakirányt tekintve gyenge. A munkaügyi főosztályvezetők kategóriájára az egyezőséget illetően a korábbi megállapítások érvényesek, azzal kiegészítve, hogy ezt a munkakört közel 80%-os arányban középiskolai vagy annál alacsonyabb iskolázottsági szintűek töltik be. A terv-statisztikai főosztályvezetők csoportjában a középiskolai és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek száma is kevés. A vezetők 60%-a a jelzett „alacsony" iskolázottsági szinttel rendelkezik. Az ügyintézői (beosztott) munkaköri csoportokban a munkaköri követelményrendszer és szakkéj^zettség szakiránya megfelelését nem elemzem részletesen. Szakirányú meg nem felelés ez esetben is a kereskedelmi ügyintézői, közgazdasági ügyintézői munkakörökben mutatkozik nagyobb mértékben. A jelentős számú felsőfokú végzettségű dolgozó e munkakörökben foglalkoztatása ellenére is az alacsony iskolázottsági szint eredményez elsősorban in kongruenciát. Feltehetően ezen beosztott szellemi munkakörökben kedvezőbben alakul a jövőben az iskolázottság szintje szerinti egyezőség. Az elégtelen képzettségűek számának erőteljes mérséklődése várható, részben a „kiöregedés", részben az iskolázottság szintjének emelkedése következtében. Természetesen szakképzetlen dolgozók szellemi munkakörben történő foglalkoztatásával 40