Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Hollóné Kacsó Erzsébet: A munkakör és iskolai végzettség kapcsolatának elemzése az állami gazdaságokban szellemi munkakörökben foglalkoztatottak körében

val. Főosztályvezetői szinten is jóval nagyobbak az egyetemet végzettek esélyei a főiskolát végzettekhez képest. Ez utóbbiak főosztályvezetői munkakörökbe jutási arányai szintén az érettségizettekéhez állnak közelebb, alig magasabbak annál. A közép- és felsőfokú végzettségűek vezető munkakörökbe kerülésének előzőekben jelzett arányai látszólag ellentmondanak annak a követelménynek, hogy elsősorban felsőfokú végzettségűek töltsék be a felsőszintű vezetői posztokat. Egyetemi végzettségűek elég nagy hányada — kb. 69%-a — lett vezető az állami gazdaságokban, ebből felsőszintű vezető (magasabb vezető, főosztályvezető) közel 48%-uk. Ehhez képest a főiskolát végzettek felsőszintű vezetői pozícióba kerülésének arányai alacsonyak (kb. 25%). Ezt az eltérést a felsőfokú képzés két szintjének időtartamában és minőségében meglévő különbségek részben indokolják, valamint az, hogy az üzemmérnököket elsősorban a képzés céljának mgfelelően (termelésirányító) célszerű foglalkoztatni. Természetesen káderpolitikailag indokolt, hogy az arra érdemes üzemmérnökök (főiskolát végzettek) a magasabb vezetői beosztásokat is betöltsék. Az a „torz" megfelelés, amely a főiskolát végzettek és érettségivel rendelkezők felsőszintű vezetői munkakörökbe kerülésének esélyeit vizsgálva mutatkozik, részben a munkaköri követelményrendszer hiányosságainak következménye, részben az idős vezetőgárda meglévő iskolai végzettségi szintjét tükrözi. Munkakör és iskolai végzettség szakiránya közötti kapcsolat Célom ez esetben annak megállapítása, hogy milyen a meg- illetve meg nem felelés a végzettség szakiránya és a munkaköri követelmények között. Először a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberekre vonatkoztatva végzem az elemzést. A végzettség szakiránya és a munkaköri követelmények eltérése a felsőfokú végzettségű szakemberek kínálatában tapasztalható problémákra utal, valamint arra, hogy a képzés szerkezete mennyiben felel meg a munkaerő-szükségletnek. Az egyezőséget első lépésben az egyetemet, főiskolát végzett magasabb vezetők és főosztályvezetők csoportjában vizsgálom, mellőzve az igazgatók és helyettesek, valamint a személyzeti vezetők szakirányú végzettségének elemzését, ugyanis e munkakörök betöltéséhez a szakmai alkalmasság mellett politikai alkalmasság, jó irányító, vezetőkészség és kellő munkában eltöltött idő, tapasztalat fokozottan szükséges. Néhány összevonást eszközöltem. Az adott szakirányú magasabb vezető és főosztályvezető kategóriákat egy csoportba tartozóként kezeltem. Nem tettem különbséget az adott szakirány egyetemi és főiskolai szintje között sem. Az iskolai végzettség szakiránya és munkaköri követelmények egybevetése eredményeként a következők állapíthatók meg az állami gazdaságokban felsőszintű vezetői munkakörökben dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkozóan (4. tábla). Műszaki vezetők kategóriájában 97%-ban megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkeznek a felsőfokú végzettségűek. A munkakör jellegénél fogva a gépipari végzettség domináns. Nem számottevő az egyél) végzettséggel rendelkezők súlya, aránya. 36