Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Abrakovits Endre: Az angol szóalkotás lehetőségei az érzelmek kifejezésében

AZ ANGOL SZÓALKOTÁS LEHETŐSÉGEI AZ ÉRZELMEK KIFEJEZÉSÉBEN ABKAROV

ITS ENDRE A jelen dolgozat, mely két korábbit követ a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Füzetei sorozatban (746., 784. füzet), folytatja az érzelmeket kifejező nyelvi eszközök számbavételét az angol nyelvben, s néhány nyelvtani és lexikai jelenség bemutatása után ezúttal a szóalkotás ilyen jellegű vonatkozásait szeretném tárgyalni. A korábbiakhoz hasonlóan a feltárt nyelvi eszközöket modern angol és amerikai drámákban talált példákkal kívánom illusztrálni. A kutatott érzelmeket és a drámák kiválasztásának szempontjait az első dolgozatban (746. füzet) már ismertettem, így ezekre most nem térnék ki. Amennyiben az elemzett drámákban megfelelő példát nem találtam, úgy nyelvészeti könyvek példáiból idézek. Több helyen meglehetősen problematikus volt az angol nyelvű terminológia magyarra való áttétele. Elsősorban „A mai magyar nyelv rendszere" című mű által használt terminus technicusokat igyekeztem átvenni, de általában zárójelben megadom az angol elnevezést is. A szóalkotásnak (word-formation) számos módja létezik minden nyelvben. Eltekintve attól az esettől, amikor kész szót kölcsönöz egy nyelv egy másiktól (mely jelenség az angolban mindig nagy fontossággal bírt), a meglevő szókincsből kiinduló szóalkotásnak is sokféle fontosabb és kevésbé fontos válfaját ismerjük. Az angol nyelvben az új szó alkotásának legfontosabb módjai: a szóösszetétel (compounding), a szóképzés (affixation), és a képző nélküli ún. szófaji átcsapás vagy szófaj váltás (conversion). Ezek közül az első és a második esetenként nehezen különböztethető meg, de az is gyakori jelenség, hogy egy adott szóban egyszerre a szóképzésnek több fajtája is jelen van. A szóalkotás fent említett gyakoribb fajtái mellett még további, kevésbé jelentős módjait is ismerjük, de ezek közül itt csak a rövidítést (shortening, clipping) kívánom tárgyalni. A felsorolt jelenségeknek szinte mindegyike tartalmaz olyan lehetőségeket is, amelyek érzelmek kifejezésére alkalmasak. Ezeket venném a következőkben sorra. 1. Szóképzés (Affixation) A képzők két fontosabb fajtája az előképzők (prefixes) és utóképzők (suffixes) közül csak azokat szándékozom tárgyalni, melyek a fenti szempontból számításba jöhetnek. 363