Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Szőke Lajos: Befejezetlen össz-szláv szótárak és mai tervek

A szócikk kiinduló szava az orosz, mely után a különböző szláv nyelveken következnek a fordítások. Ezen belül kell tárgyalni az előforduló homonimákat és a fent említett affixumok által képzett új szavakat jelentésükkel együtt. A bokrosított szócikk terjedelmes kis tanulmánnyá válna nála, mivel az ekvivalensek poliszémiájakor azok jelentéseit is meg kell adni. Ugyancsak itt kellene utalni a szavak stílusértékére, gyakoriságára, sőt esetleges eredetére. Szuprun összehasonlító szótára sem nélkülözhette a feldolgozott szavak ábécé sorrendjét a megfelelő indexekkel. A terv érdeme, hogy a lexémák szemantikai tartalma mellett a szóképzési folyamat feltárására is törekszik, mindezt összevetve a többi szláv nyelvekkel. A három lexikográfus az összehasonlító szótárszerkesztés hagyományos részét fontos, újszerű részletekkel egészítette ki, és sokszor szellemes kísérletezéssel próbálkozott. A lexikográfia — a nyelvtudományon belül — hatalmas fejlődésen ment keresztül Kois talán fölöslegesnek tűnő első próbálkozásától. Bár egyikőjüknek sem sikerült elképzelését megvalósítani,s jelenleg még egyetlen szláv nyelv sem rendelkezik teljes összehasonlító szláv szótárral, munkájuk mégis bizonyos eredménnyel járt a további kutatások szempontjából. Módszertani elveikből látható viszont, hogy szótárukból sok alapvető információ mégiscsak kimaradt volna. Figyelmük elsősorban a szláv nyelvekben azonos, vagy nagyon hasonló, az ősi közös szláv szókincshez tartozó szavakra irányult. — Tulajdonképpen — kezdetlegesebb formában ugyanezt tette Kois, Sumavsky és Majar is. Ezeknek a szavaknak az esetében azonban nem elég még az az információ sem, mely Szuprun szócikkében lett volna. Az ilyen szavak azonossága, vagy hasonlósága még nem jelenti használatuk azonosságát. Épp ellenkezőleg. A hosszú elkülönülés, önálló létezés ideje alatt ezek a szavak az egyes szláv nyelvekben sajátos jelentéssárnyalatokra tettek szert, vagy csak meghatározott szemantikai struktúrában, szituációkban szerepelhetnek. Éppen ezek a szavak fordulnak elő a leggyakrabban állandósult szókapcsolatokban olyan formában, melyet a másik szláv nyelvet beszélő szokatlannak érez. Az értelmező szótárakban az ilyen szókapcsolatoknak a jelentősége fel sem tűnik, s ezért jobbára nem is szerepelnek. Éppen a többi szláv nyelvvel való összehasonlítás révén válik világossá eltérő használatuk, s ezzel jelentőségük a szótárakban. Mind az orosz, mind a szerb nyelvben megvan a CNOKOÖHKH — CIIOKOjaH melléknév ugyanígy a JIERKHÜ — JIAK melléknév is, s mindegyik szemantikai tartalma meg is egyezik. Ennek ellenére más állandó szókapcsolatot képeznek: orosz: CIIOKOÜHOH HOHH!, szerb: jiany HOL>! Tudvalevő, hogy lexikai téren az orosz és a bolgár nyelv között igen nagy közelség áll fenn. Ez mind az orosz, mind a bolgár nyelv szókincsében meglevő gazdag ószláv (egyházi szláv) eredetű szavaknak tudható be. Amíg azonban a bolgár nyelvben az ilyen szavak zöme a hétközpani nyelv lexikáját képezi, addig az oroszban ezeknek a szavaknak a többsége emelkedettebb stílusértékű, olykor kimondottan a költői stílus jellemzői. Erre a fontos jelenségre, azaz az azonos hangzású és jelentésű szavak stílusértékének különbségére csak Szuprun mutatott rá. Mindhárom szótár — tervezet szócikkeinek hiányos nyelvtani jellemzői más problémákat is okozhatnak, Mi már rámutattunk arra a tényre, hogy az eltérő állandósult szókapcsolatoknak mekkora a szerepe. Épp így nem hanyagolható el a nyelvtani nem se. Előfordul ugyanis, még ha nem is olyan gyak267