Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Vasas Joaehim: A kiegészítő, kisegítő gazdaságról

néhány mondat erejéig — a mezőgazdasági háztáji bevezetésével kapcsolatban kialakult vitákra. Mennyi bizonytalanság, meg nem értés övezte ezt a kérdéskört. Mennyi türelemre, meggyőző, vitákban megfogalmazott érvekre volt szükség ahhoz, hogy elfogadják elméletileg és gyakorlatilag is a háztáji gazdaság létjogosultságát. Idézzünk Fehér Lajosnak, az MSZMP Politikai Akadémiáján 1960. június 13-án megtartott előadásából: „A háztáji gazdaság tehát a közös szövetkezeti gazdálkodás kiegészítő szerves része, ... a közös gazdasághoz képest a háztáji gazdaság kiegészítő, alárendelt szerepet tölt be, s létezése nem változtat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegén. . . Az intézkedéseket szektás módon „kapitalista tendenciának" minősítik, vagy valamiféle, a „szocializmussal szemben álló véteknek és fellépésnek" tekintik. Ezeket a káros, szűk látókörű felfogásokat most már erélyesen fel kell számolni és megértetni mindenkivel, akit illet és felelős az intézkedés végrehajtásáért, hogy — hús kell az országnak".

3 Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy ami a kiegészítő, kisegítő gazdasággal kapcsolatban mint alapvető folyamat kezd felélénkülni, az az MSZMP XII. kongresszusa határozatai ide vonatkozó részeivel összhangban történik. A párt XII. kongresszusának határozata kimondja: „Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosai)!) együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és a fogyasztási szövetkezetekkel."

4 A kongresszusi határozat nem csupán elvi útmutatást ad e tevékenységi forma helyes megközelítéséhez, hanem világosan meg is jelöli azokat a területeket, amelyeken az előrehaladás szükséges. A határozat így fogalmaz: „A magánkisipar és kiskereskedelem a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozzá a lakosság áruellátásának kielégítéséhez, a szolgáltatások javításához. A szocialista nagy-, közép- és kisüzemek gazdálkodásának fejlesztésével, munkaidőalapjuk hatékony kihasználásával egyidejűleg támogatni kell az egyéni és családi munkaerő-tartalékok jobb kiaknázását. A dolgozók nagy hányada szabad idejében olyan munkát és kereső tevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságnak, mind az egyénnek. Ez fejlődésünk olyan kiegészítőforrása , amely hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmas kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. E tevékenység gazdasági, jogi, irányítási, ellenőrzési feltételeit a társadalmi érdekkel összhangban kell szabályozni és gondoskodni kell róla, hogy kapcsolódjék a szocialista üzemekhez. Szélesebb körben kell alkalmazni a bedolgozás módszerét".

5 Ezeknek a kongresszusi határozatoknak a gyakorlati végrehajtása van folyamatban, amelyeknek lényege, hogy az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését. Természetesen a NEP-hez, vagy hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a háztáji bevezetéséhez, ezek elvi, politikai és társadalmi hatásaihoz nem szabad mérni és azonosítani a kiegészítő, kisegítő gazdasággal összefüggő kérdéseket. Az előbbiek történelmi jelentőségűek a szocializmus építésében, a kiegészítő, kisegítő gazdaságok — még ha olyan fontos szerepet tölt is be — jelentősége, a gazdasági életben játszott szerepe nem lényeges. 25