Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Bihari József: Henrik Birnbaum szlavisztikai munkássága — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe — (Pótlások)

HENRIK BIRNBAUM SZLAVISZTIKAI MUNKÁSSÁGA — Kitekintés egy nyugati szlavisztikai központ műhelyébe — (Pótlások ) BIHARI JÓZSEF Legutóbbi Actánkban már közöltük szerző fenti c. tanulmányának egy részét. Alább a helyhiány miatt kimaradt lényegesebb részeket veheti kezébe az olvasó. ' 1. A moldvai nyelvet, bár az egyértelműen román eredetű, illetve inkább csupán a dákó — román nyelv variánsa, ma — ha nem is vitathatatlanul — Önálló nyelvnek tekintik és hasonlóképpen a makedónok is saját irodalmi nyelvről beszélnek, mióta Jugoszláviában Önálló szövetségi államként szerepelnek (1944 — 45), amely hangállományát illetően egyes vonásaiban a szerbhez illeszkedik, de alapszerkezetében (nyelvtanában, szókincsében) félreismerhetetlenül bolgár eredetű. Külön hansúlyozandó, hogy nem lehet mindent, ami a szláv nyelveket közös vonásaikban egybeköti, a genetikailag is egységes, a távoli múltba nyúló, az írásbeliség előtti múltba visszavetíteni és ez által úgy tekinteni a jellegzetes vonásokat, mintha azokat ezek a nyelvek még az ősszlávból, illetve a közösszlávból örökölték volna, mert egyes effajta vonások kifejlődhettek másodlagosan és párhuzamosan is az egyes szláv nyelvekben egy olyan korszakban, amelyről már vannak írásos emlékeink. A balti-szláv egységgel kapcsolatban továbbra is problematikus marad a már világosan nyelvjárásokra bomlott késői-közös szláv helyére egyes ősszlávokat tenni (tehát pl. ősoroszt, vagy keleti szlávot, ősiengyeit, őscsehet, ősszlovént s i.t.) 2. Birnbaum világosan kifejti, hogy mi a különbség a nyelv és nyelvjárás között. Mit jelent ez a fogalom: baltiszláv nyelvi egység? Vajon azt jelenti-e — kérdi, hogy egy feltétlenül egységes, már teljesen kialakult önálló nyelvről és nem csupán egy nagyobb nyelvközösségen belüli nyelvjárásról van-e szó? Ha nyelvi egységen egy nyelvjárásilag még nem teljesen differenciálatlan nyelvi képet értünk — folytatja Birnbaum —, akkor ez nyilván nem illik a közös indoeurópai nyelvek utáni időből származó baltiszláv alapnyelvre, mert ez, ha egyáltalán valaha is létezett, csakis úgy képzelhető el, mint amely már kezdettől fogva nyelvjárásokra tagolódott. Mert míg a mai szláv nyelvek könnyedén visszavezethetők egy egykori szláv alapnyelvre, illetve annak közvetlen elődjére, az ősszlávra, — írja — , ugyanezt csak fenntartással mondhatjuk el a balti nyelvcsoport mai képviselőiről, tehát az ó-porosztól, litván221