Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Gál István: Fáy az íróreformer

egyértelműen bizonyítanak. A vele azonos gondolkodású fiatalok helyzete talán a legnehezebb, holott ők hordozzák magukban e jövő lendítő erejét. Ugyanis ők már sehová sem tartoznak, a nemesekhez sem és az elnyomottakhoz sem. Elveik és hitük szerint viszont mindenhova kötődnek, ami ugyan értéket hordoz, ők a szellem emberei, akik a múltból mintegy végkielégítésül csak műveltséget kaptak és szentül hisznek abban, hogy ezzel meghódítják a jövendőt. A fejlődés meg a sors szerencsés rendelése következtében ők egyúttal a magyarság bajnokai is, a nemzeti gondolat és a nép harcosai. A nemzet méreteiben felvállalni a fejlődő gazdaság, a művelődés és iskoláztatás, a társadalom belső rendjének és erkölcsének megváltoztatását, mégha szelíd reformokkal is csodálatos felismerés a kor fiataljaitól, akik aligha tudták felmérni ennek minden konzekvenciáját. Kazinczy, Szalay László, Kölcsey és Fáy mégis megható bátorsággal indulnak el ezen az úton, hogy a hitükhöz és erejükhöz mérten konkrét lépéseket tegyenek annak a népnek az érdekében, amely nyugat és kelet között képes és alkalmas arra, hogy mint a mágnes, mely magához vonzza a körülötte élő népek fiait, lángoszlop legyen. Hiszen a kárpátmedencében a magyar volt a legműveltebb né]) és Ausztria gyarmatként kezelte hazánkat. A nyugatról beáramló pénzzel együtt talán elsőnek fogadja be ez a közösség a haladó nyugati eszméket, amelynek továbbterjesztésére igen sok feltétel már biztosított. Hogy miért? Erre Illyés Gyula gondolatait kell idéznünk ismét ,,A népvándorlás legutolsó hullámaként érkezett Európába. Szomszédai közt tehát származásra ő a legkeletibb ; ugyanakkor, mint mondtuk, errefelé ő Nyugat-európa legélőbb tagja. Mert meddig terjed Európa? Ameddig a sajátságos eszméi, vagyis a civilizációja. Hogy egy nemzet Európához tartozik-e vagy nem, s mióta tartozik oda, azt ilyesféle kérdések döntik el: részt vettél a keresztesháborúban ? A reformációban? Voltak jakobinusaid?"

1 A kérdések sorjáznak és mindegyikre igennel és sok ténnyel tudunk válaszolni. S ezek mögött a válaszok miatt joggal fogalmazhatunk így is, hogy a magyarság már a XIX. század kezdetén érti a kornak nagy és fontos eszméit és gondolatait, nevezetesen azt, hogy mint a nyugati országok népei, lehet a magyar is független, szabad és művelt. És mindazok, akik a szellem emberei és elsőként ismerték fel ennek lehetőségét és szükségességét maguk mögött érzik az áldozatokra mindig képes népet. A távlatokat jól érzékelők ismerik a francia forradalom szellemét a szabadságot és a függetlenséget, de világosan értelmezik az eszmétől elválaszthatatlan gazdasági feltételeket és többek között a jobbágyfelszabadítás elkerülhetetlenségét, hiszen a mezőgazdasági piac mellé biztosítani kell az új gyárakat és ahhoz munkásokra lesz szükség. A szellemi jobbak, akik a változást elkerülhetetlennek minősítik legfeljebb azon vitatkoznak, hogy először gazdaggá és utána szabaddá kell tenni a népet vagy fordítva. Ezek a fiatalok, ezek a változtatni akarók bár többségükben nemesek, de szabadon gondolkodók, akiket a nemesi kötelék csak korlátoz, de már szinte semmi közük azokhoz, akiktől jöttek, mert mást, egy teljesen újat, nemcsak szeretnének, hanem akarnak is megvalósítani, akár személyes áldozatok árán is. Ok már más szinten látják az ország helyzetét és sorsát, mint a diéták hangos szónokai. Valószínű, hogy azok is sok mindent látnak, amelyről nem emlékeznek meg, de ami a homályosan fenkölt lelkünket belül rágja és végül cselekedeteiknek majd irányítója lesz, A nemesek azon része, amely makacsa 198