Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Raisz Rózsa: A szövegkoherencia mutatóinak méréséhez (Mikszáth-novellák vizsgálata)

A szöveg jelzete Az utalási lehetőségek száma A szöveg jelzete Az utalási lehetőségek száma M 23. 31 7000 5. 26 6000 30. 31 5000 Mó 2. 29. 31 3000 Mr 3. 1. 16 J 1. 2. 15 Mr 1. 12. 23 26. 25. 24. 26 2000 K 2. 4. 17 Ka 4. 11. 20 1000 Ka 5. 20. 27 Mó 3. 6. 18 P 2. 15. 16 P 3. 17. 25 P 5. 22. 23 1 P 1. 28. 20 Mr 2. 10. 18 K 5. 19. 20 P 3. 27. 21 Ka 3. 8. 17 J 2. 18. 16 1000 K 1. 14. 17 alatt K 3. 25. 21 Ka 1. 7. 13 Mó 1. 3. 15 l Ka 2. 16. 17 K 4. 9. 15 J 3. 13. 12 21. 12 27 29 23 > 27) 24 j 221 24 23 22 23 24 19 21 23 23 22 17 24 18 20 23 19 J 131 211 5000 4000 2000 1000 1000 alatt Mint a fenti adatokból látható, az utalási lehetőségek felhasználási száma nem kapcsolódik össze következetesen (vagy mechanikusan) a szövegterjedelemmel, jóllehet általános statisztikai törvényszerűség, hogy terjedelmesebb szövegben változatosabban fordulnak elő a (nyelvi) jelenségek. Itt mégis olyan példák is vannak, amelyek azt mutatják, hogy nagyobb terjedelmű novellában kevés utalási forma érvényesül (M 1: 16, M 2 : 15, M 4: 17), viszont rövidebb szövegben is viszonylag gazdag lehet a választék (M 25: 21, J 3: 21). Mikszáth novelláiban — úgy látszik - keletkezési idejük szerint előre haladva gazdagodik a kapcsolás választéka. Egyébként ő az egyedüli, akinek néhány vizsgált novellájában (M 23, 29, 30) mind a 31 lehetőség fellelhető. Fia a feldolgozott 30 novellát keletkezésük sorrendjében nézzük, kiderül, hogy a későbbi novellákban (16 —30-as jelzetűek; 1885 — 1905 között kelet178