Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Fekete Péter: Gyöngyösi földrajzi nevek egy XIX. századi városi jegyzőköny alapján

megjelölését szükségesnek látom. A megjegyzésekre a jegyzőkönyv más helyén előforduló adatokat használom fel. A neveket a címszóban is a szövegben talált helyesírással tüntetem fel, attól sehol sem térek el. Többször megtörténik, hogy egy címszó alatt több nevet is be kell mutatnom. Ilyenkor a nevek betűrendi helyén a címszót csak a Vö. hivatkozással egészítem ki. Egyes esetekben a forrásból nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy mi volt a valóságos névforma. Ilyenkor a számomra legvalószínűbbnek látszó nevet tüntetem fel címszóként (pl. a Bertalanhoz címzett templom helyett Bertalan templom stb.),s a szövegkörnyezetében közlöm a teljes szókapcsolatot. A jegyzőkönyvre Kecskés Péter tudományos osztályvezető hívta fel a figyelmemet. 2. Gyöngyös Városa Heves vármegyében a Gyöngyösi járásban fek- | szik Pest és Kassa fö ország út vonalán Pesttül 11 | Kassától 24 1 /2 mértföldnyi távolságra a legrégibb mezövá- | rosok sorába tartozik fekvése kellemes szöllös és erdős | hegyek által körülvéve a' híres mátra gyönyörű tölgyes | és bikkis erdejével e' várost éjszak felöl védi. Gyöngyös Város az egyetlen névrül említetik | iratik és ismertetik most országszerte azonban a régi magyar | nyelv szerint Geongeos néha Giongios vagy Gyöngios gyak- | ran Gyengyes söt Gyungusnak is Íratott. Hogy Gyöngyös város mely időtül említetik leg | korábban 's honnan népesítetet? meg határozni nem lehet, | mert: e városi levél tár 1048 évi Júniús 20kán a' Város | házzál együtt tűzvész által nagyrészben felemisztetett | 's az elhamvaztott okiratok kesöb részint a Budai helytartó j tanács levéltárából részint a nemzeti múzeomból pótol- | tattak, — azonban népessége az 1304ik évig terjedő okiratok | szerint tisztán magyar vala, — Szaporodott ugyan az itt | letelepedett tót és német eredetű mester emberekkel kik | nek utódjai most mind tiszta magyarok. — Gyöngyös város | nevének eredetérül anyi tudatik még, hogy a' legrégiebb deák | írásokba mindég gyön gyösinúmnak találtatik, — Istvánffy | szerint gemmeúm opidum vagy gemeopolisnak nevezte- | tett — e nevezetet valószínűleg evidéken még mainapig is | nagy bőségben lévő tölyfák [sic!] sűrűen megrakott apró gyü- | mölcseitül, mellyek gyöngy, — Gemma hivatnak — vette. Gyöngyös város történetét a feltalált és 1304 | évig terjedő okiratok e képen ábrázolják: Gyöngyös városát Bene 's Fogacs pusztát Ha- | lász és Zsadány községeket 1327ik évig az Abba király | vérébül származott Chobánka család birtokolta. A | nevezett évben chobánka János volt Gyöngyösnek föl- | des Ura, akit Trencsényi Máté Palatínus KiRóbert [sic!] | Károly királyai folytonos viszálkodásban élt párt | ütésre bírta, sereget vontak öszve ós közel Kassa vá- | rosához a rozgony mezején tábort ütöttek, — ezen tábor | ellen Farkasi Tamás Erdély ország vajdája a ki- | rálynak híve a' Gyöngyösieket is fegyverre szólítá, | 's miután seregestül tódúltak a' királyi zászló alá sike- | rült a vezérnek ezek segítségével a' párt ütőket egy | hold újúlási éjelen legyőzni és széjelverni, Csobánka | Jánost mint földes urokat, de párt ütö vezért, a' | Gyöngyösiek — kímílettel ugyan — de elfogták, és | Farkasy Tamásnak mint rabot által adták. — Róbert | Károly király 1327ik évben Június 12én kelt eredeti ok | levele szerint a Csobánka családot királyi hűtlenség bünte- | 150