Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Nagy József: Politikai helyzet és a földreform kérdése az ellenforradalom első hónapjaiban

júniusában megtartott pót választáson azonban már mint a Magyar Nemzeti Munkás Párt vezére jut mandátumhoz.

7 Pártja azonban rövid időn belül eltűnik a politikai küzdőtérről. Ezekkel a gyakran tiszavirágéletű pártokkal szemben hatalmas tömegbázissal rendelkeztek a parasztpártok. A világháború után az erősen lecsökkent ország területén is a lakosság 64%-a mezőgazdasági főfoglalkozású volt. Ezzel a paraszti tömeggel a hatalomra került ellenforradalomnak számolni kellett. Igaz ugyan, hogy ez a hatalmas tömeg a nincstelen földmunkástól a több száz holdas gazdag parasztig széles skálán mozgott, de egybe fogta őket a falusi életmód és az úri birtokosokkal szembeni ellentét. A közép, vagy gazdag paraszt is kizsákmányolta ugyan a falusi szegénységet, mégis hangadó volt a maga közegében és irányította a falvak hangulatát. Aki a parasztságot kezében tartotta, annak komoly szava volt az ország irányításában is. Különösen jelentőssé vált a parasztság szerepe azáltal, hogy a vesztes proletárforradalom után az ipari munkásság mint politikai tényező egyelőre háttérbe szorult, a földre váró parasztság viszont potenciális ellenzéke volt a polgári korszakot restaurálni kívánó kormányzatnak. A parasztság megnyerése érdekében a nagybirtokos-agrárius körök 1919. szeptemberében Egyesült Kisgazda és Földműves Párt néven újjá élesztették az 1918. decemberében alapított Országos Földműves Pártot.

8 Ennekazelnöke Sokorópátkai Szabó István volt, társelnöke viszont Rubinek Gyula, aki egyben az OMGE igazgatói tisztét is betöltötte. A párton belül a tényleges vezetés Rubinek kezében volt. A valóban komoly paraszti ellenzéket azonban a Nagyatádi Szabó István által vezetett Országos Kisgazda és Földműves Párt jelentette. Nagyatádi Szabó magatartása távol állt Yárkonyi István vagy Áchim András forradalmi demokratizmusától. A mérsékelt reformok embere volt, de a parasztság jogainak biztosítását és a földreformot következetesen követelte. Bár a Berinkey kormányba 1919. februárjában bekerül, alapjában véve távol marad a forradalomtól, a Tanácsköztársasággal pedig kimondottan szemben állt. Ezzel a kompromisszumokra hajló, de mindig önálló politikát hirdető magatartással lehetett Nagyatádi Szabó 1919 őszén az a paraszt vezér, akitől az egész parasztság komoly tetteket várt. Nagyatádi személye és politikája ismert volt az uralkodó osztályok politikai vezetői előtt is. Mérsékelt programját már 1910-ben — amikor először bekerült a parlamentbe — meghirdette. Július 9-i bemutatkozó beszédében kijelentette; „A mi törekvéseink nem felforgatók, mi tiszteljük a tulajdont és nem kívánunk senkinek a jogkörébe belenyúlni, mi nem sebeket akarunk ütni, hanem gyógyítani akarjuk azokat ott ahol vannak, mert tudjuk, hogy vannak, látjuk és érezzük, mert magunk is számos sebből vérzünk"

9.Ez volt az alapelve a háború előtt és ez maradt a forradalmak után is. Pártja az egész birtokos parasztság érdekét képviselte, a párholdas paraszttól a több száz holdasig, de közvetve is alig vállalta a falusi nincstelenek érdekeit. A vesztes forradalmak után Nagyatádi és az általa vezetett mozgalom épp azért lehetett számottevő, mert nem volt forradalmár és nem tört uralomra, széleskörű földreformot hirdetett, de a juttatott föld megváltásával és a földbirtokosok kártalanításával. Erezve a Nagyatádi mögött felsorakozó paraszti erőt, tulajdonképpen minden párt szerette volna szövetségesként meg nyerni. A liberális ellenzék támogatásukkal remélt egy demokratikusabb bel138