Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége
nak ébrentartását. A liga céljait érintő irányváltoztatás tehát nem jelentette a külföldi akciókkal való teljes szakítást. 5 1 Másnap január 23-án került sor a Vigadóban a TE VÉL „Nem, nem soha" zászlójának felavatására. Ez alkalomból Raffay Sándor evangélikus püspök a következőket mondotta: „En dacos elszántsággal hiszem, hogy mi még talpra állunk, mert még élünk. Ez a zászló az élniakarásunk jele és záloga. Minden parányi szála egy-egy fogadalom, hogy az elrablott magyar rögökről nem mondunk le soha. Ha másként nem lehet, nekikeseredett lélek égető tüzével, a pusztító poklok minden démonával fogjuk az ősi hon minden parányi porszemét. Ezt a munkát vette fel és folytatja a TEVÉL mind a mai napig és folytatni fogja mindaddig míg végcélját el nem éri." 1921. első felében a TEVÉL tevékenységében igen komoly helyet foglalt el a Nyugat-Magyarország elszakítása elleni tiltakozás megszervezése, mellyel kapcsolatban 1921. január 12-én a szervezet Budapesten nagygyűlést rendezett. A nyugati határrészek elszakítása elleni tiltakozó akciót — a korábbiakhoz hasonlóan — a vidéki körökhöz és az alispánokhoz írt felhívás alapján szervezték meg. A TEVÉL vidéki körei tiltakozó határozataikat eljuttatták a vármegyei törvényhatóságok vezetőinek, majd azok a vármegye tiltakozását megküldték a miniszterelnök részére. E tiltakozó határozatok közül érdemes kiemelni Esztergom vármegye törvényhatóságának határozatát, amely arra kérte a magyar kormányt, hogy ha kell még fegyverrel is akadályozza meg a nyugati vármegyéknek Ausztriához való csatolását. 5 2 1921. nyarára-őszére esik a trianoni szerződésből eredő területi intézkedések utolsó részének végrehajtása. Augusztusban visszakaptuk a PécsBaranyai háromszöget, ezután kellett volna Nyugat-Magyarország — benne Sopron — egyes részeit kiürítenie a magyar államnak. A magyar közvélemény azonban nem tudott belenyugodni abba, hogy a volt szövetséges is részesüljön a feldarabolt ország testéből. Nyugat-Magyarországot gerilla csapatok árasztották el. Erre antant-ultimátumok érkeztek, melyben határidőket tűztek ki a terület átadására. Bethlen miniszterelnök az osztrákokkal — olasz közvetítéssel — Velencében tárgyalt és megegyezett, hogy Sopron és környéke népszavazással döntse el hovatartozását. A népszavazás sikere érdekében a TEVÉL felhívással fordult az érintett területekről elmenekült lakossághoz, hogy minden magyar állampolgár, aki 1921. november 1-én betöltötte a 21. életévét és szavazati joga van jelentkezzen dr. Thirling Gusztávnál Budapest Servita tér 6. szám alatt és közölje személyi adatait, hogy részt tudjon venni a szavazáson. A december 17-i népszavazáson Sopron város, Bánfalva, Roz, Balf, Rákos, Ágfalva, Horka, Kopháza, Cenk községek lakossága a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Döntésüket a törvényhatóságok az irredenta mozgalom győzelmének, a területvisszaszerzés első lépésének tekintették. Ez alkalomból az ország templomainak harangjai egy órán át hirdették „a magyarság diadalát". Sopronban 1922. január 1-én díszközgyűlést tartottak, melyen az egész ország valamennyi vármegyéje képviseltette magát. Az Egri Újság 1922. január 3-i száma erről így ír: „1922. esztendő első napja a magyarság nemzeti ünnepe lett, Magyarország integritásának új éve." 5 3 Az antant hatalmak kezdettől fogva nem nézték jó szemmel az irredenta szervezetek működését és jegyzékeikben követelték feloszlatásukat. A tria124
