Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége
Endre, Csekó Gábor, dr. Ambrus István, Hámán András, Blazsejovszky Ferenc, dr. Bőhm János, Koncs Menyhért, Hunyor Béláné, Dambrovszky Imre, Fischer Lajos, a Hevesmegyei Takarékpénztár, az Agrár Takarékpénztár, az Első Magyar Lakatos és Lemezáru RT. A vöröskereszt egri fiókja 500 koronát szavazott meg. 2 2 Az 1920. március 24-én tartott választmányi ülésén a helyi vezetőség már arról számolhatott be, hogy a körnek 35G7 tagja van, amely így oszlik meg: 19 alapító tag, 57 rendes tag, 573 pártoló tag, 030 kül-tag, 2 288 csatlakozótag. A választmányi ülés napjáig 34 062 korona tagdíj folyt be, melyből 25 000 koronát még a kék pénz lebélyegzése előtt befizettek a liga központi pénztárába. 2 3 A TEVÉL egri körének további erősödését — bár mérsékeltebb formában — megfigyelhetjük az 1920. június 18-án megtartott választmányi ülés anyagából. Ekkor a szervezetnek már 3 804 tagja volt, ebből 21 alapító tag, 65 rendes tag, 584 pártoló tag, 631 kültag és 2 506 csatlakozó tag. Összes bevétele már 51 307 korona, melyből kiadás 585 korona, a kör tiszta vagyona így 50 721 korona volt, amelyből 50 ezer koronát befizetett a központi pénztárba. Maradványa így 721 koronát tett ki. Az egri körnek vidéki csoportjai működtek Nagytályán, Kerecsenden, Makiáron és Füzesabonyban. A nyári munkák miatt őszre halasztották a vidéki csoportok további szervezését. 2 4 A TEVEL országszerte egymás után tartotta demonstratív nagygyűléseit az ország területi épségének propagálása ügyében és ennek megfelelően igyekezett alakítani a közvéleményt. E gondolat jegyében 1920. augusztus 20-át országszerte a területvédelem ünnepévé avatta. A megyeszékhelyeken, városokban és községekben gyűléseket tartottak, ilyen nagygyűlés volt többek között augusztus 20-án Békéscsabán, Egerben, Orosházán. Az iskolákban irredenta műsoros előadásokat szerveztek, amelynek szereplői a tanulók voltak és a bevételt a TEVÉL pénztárába fizették. 2 5 Ebben az időszakban gyorsult fel a TEVÉL vidéki köreinek szervezése. 1920. szeptemberében már 73 vidéki köre működött. Vezetőik között ott találjuk a helyi egyházi képviselőket, főispánokat, polgármestereket, ügyvédeket, bírókat, tanárokat, a társadalom úri osztályának képviselőit. 2 6 A TEVÉL az irredenta eszme publikálására szervezte meg saját irodalmi folyóiratát a „Magyar Múzsá"-t. 2 7 Irodalmi és szépművészeti fóruma volt az 1919. december 20-án alapított Nemzeti Kiadó Vállalat RT (közismert nevén Múzsa RT) 5 millió korona tőkével, melyet azzal a céllal szervezett meg, hogy a sajtó „népies, nemzeti irányú" irodalmi műveket és dalokat közöljön, a színházakban, mozikban a nemzeti múltat megörökítő darabokat, dicső történelmünk eseményeit idézzék. 100 koronás részvényjegyzésre kért minden magyar hazafit. A Magyar Múzsa című irodalmi folyóirat 1920. januárjában jelent meg, szerkesztője Pékár Gyula és Császár Elemér volt. A Múzsa Rt vezetésében találjuk Pékár Gyulát, Wlassics Gyulát, Rákosi Jenőt, Rubinek Gyulát és dr. Raffay Sándort. 2 8 A TEVÉL anyagi bázisát a kormányzat által a Társadalmi Egyesületek Szövetségén keresztül biztosított anyagi támogatás, a tagdíjakból befolyt összegek, a műsoros esték, sorsjegysorsolás, gyűjtések, adományok, képeslapok, kiadványok, stb. eladásából származó bevételek jelentették. Emellett a 119
