Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Feketéné Cselénvi Zsuzsanna: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája megalakulásának körülményei és tevékenysége

A TEVÉL alapszabály zatának értelmében a szervezetnek tagja lehetett állampolgárságra való tekintet nélkül minden férfi, nő és jogi személy, aki a liga célkitűzéseivel egyetért. A csatlakozó tagok tagdíjat nem fizettek, aláírásukkal azt igazolták, hogy helyeslik a liga céljait és táborába tartoznak. A tagságnak cz a formája lehetővé akarta tenni, hogy a liga szervezete az egész magyarságot felölelje, akár van valaki olyan vagyoni helyzetben, hogy a liga céljait anyagilag támogathatja, akár nincs. „Mindenki maga határozza meg — szám vet ve hazafias lelkiismeretével — hogy mennyit áldozhat a liga javára. A TEVÉL-nek öntudatos, önkéntes, elszánt, dacos és áldozatkész magyarokra van szüksége."

1

2 A szervezet alapszabálya tehát lehetőséget adott a tömegbázis létesítésére, de ugyanezt a célt szolgálta az állandó „politikamentesség" hangsúlyozása is. A tagtoborzásnál a hazafias lelkiismeretnek hangoztatása szinte presszionálta a szélsőséges jobboldali csoportok által amúgyis megfélemlített lakosság egy részét a belépésre, mert vajon az adott politikai helyzetben ki tette volna ki magát annak, hogy rásüssék a — nem hazafi, nem magyar — bélyegét. A Károlyi kormány ideje alatt a TEVÉL tevékenységének középpontjába — a szervezet alapszabályának 3. §-án túl — a külföldi propaganda, a külföld felvilágosítása került. A szervezet 1919. február 9-i közgyűiésén dr. Lóczy Lajos elnök már egy megerősödött szervezetről számolt be. Bejelentette, hogy a liga magába tömörítette a magyarságot a területi integritás megvédéséért, felekezeti és pártállásra való tekintet nélkül. A közgyűlés köszönetét fejezte ki a Szociáldemokrata Párt két képviselőjének, Buchinger Manónak és Bíró Dezsőnek, akik a berni szociáldemokrata kongresszuson felszólaltak a területi integritás mellett. A közgyűlésen újjá választották a TEVÉL vezetőségét. Elnök ismét dr. Lóczy Lajos, ügyvezető alalnökök gróf Teleki Pál és Tolnay Kornél lettek. Megválasztották a szervezet 80 tagú választmányát is.

1

3 A TEVÉL a Tanácsköztársaság ideje alatt nyíltan nem folytathatta tevékenységét, mert a szervezet célja szemben állott a Tanácsköztársaság külpolitikai irányelvével, amit Kun Béla külügyi népbiztos 1919. április 9-én Smutz tábornokhoz írt jegyzékében fejtett ki.

1

4 A Liga a Tanácsköztársaság leverése után sem kezdhette meg mindjárt működését, mivel az ország területének nagy része román megszállás alatt volt és a román hatóságok irredenta szervezetek működését nem tűrték meg. Működésének új korszaka Horthy Budapestre való 1919. november 16-i bevonulásával kezdődött. A Szózat november 16-i számában megjelent a TEVÉL tagtol jorzó, mozgósító cikke „Magyarországegysége" címen:„Ha van politikai ösztöne társadalmunknak, akkor sziklaszilárdan tömörül abba a szervezetbe, mely rögtönös erővel odadobja a tanácskozó Európa zöld asztalára a magyar kérdést, s nem engedi azt a napirendről lekerülni soha. Ahol a cseh, a délszláv, a román törekvések elismerésre találnak, ott a magyar törekvéseknek is hatékonyan kell szerepelniök. A TEVÉL-t a magyar társadalom teremtette meg, s ha van öncélúság bennünk, ha jogot formálunk az életre, ha hivatásunkat be akarjuk tölteni a népek közösségében, úgy ki kell fejleszteni ezt a szervezetet. Ha az évtizedes tespedés még nem rohasztott szét bennünk minden energiát, úgy most elő ezzel az energiával. Minden késlekedés növeli 117