Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Csesznokné Kukucska Katalin: Az elemi tanügv Heves megye területén 1861—79-ig

A rajzolás tanítása — írja az 1877. évi tanterv — a népoktatási törvényben a népiskolára nézve nincsen ugyan kötelező tantárgyul kijelölve: „de miután ez a látásbeli és kézi ügyesség az ízlés és nemzeti csinosodás kimívelésére szolgáló majdnem egyedüli képző eszköz: miután rajzolásbeli jártasság nélkül az ipar soha ki nem fejlődhetik: e tárgyat a népiskolába, ahol csak mód van rá, mindenütt fel kell venni."

2

0 Összehasonlításul néhány részletet közlök most az egyházmegye katolikus népiskolái számára 1876-ban kiadott tantervből: A hit- és erkölcstpn céljáról és feladatáról ezeket írja az „új tanterv": „Nincs fontosabb dolog az emberre nézve, mint végczélja, és erre őt a hit vezérli: sőt a polgári élet czéljainak elérésére szolgáló ismeretek is csak úgy válnak az embernek valódi javára, ha azok értéke a hitnek világánál határoztatik meg, és ha azok által végczéljához elősegítettetik. E végből szükséges, hogy a hittani oktatásra a népiskola egész folya matában főgond fordítassék, és hogy a hit elvei az egyes tantárgyak közlésében is folyton figyelemben tartassanak s lehetőleg alkalmazást nyerjenek. A keresztény hit legyen alapja az összes tananyagnak, és szelleme lengje át a népiskola egész működését."

2

1 A tanterv előírása szerint „a tanítónak kötelessége a hitelemző oktatása alkalmával a gyermekekre felügyelni, és jelenléte által a hittan tárgya iránti érdeklődést tanúsítva azoknak a vallásosságban jó példát adni. . . "

2

2 Az írás és olvasás tanítását a nevelő a II. osztályban „vezényszó mellett (ütem szerint) folytatja ... az első osztályban megkezdett módon . . . Alkalmas időben megkezdi a tanító a vezényszó nélküli írásbeli szabad gyakorlatokat is."

2

3 A polgári élet praktikus igényeinek megfelelően kapott helyet a tantervben a mennyiségtan. E szerint: „A mennyiségtani oktatás nemcsak az értelemnek, hanem az összes szellemi tehetségeknek fejlesztésére is befolyással van: gyakorlati haszna pedig az élet minden viszonyai között általában ismeretes: azért a népiskolában a hit és anyanyelv után főtárgyul tekintendő."

2

4 A történelem című tárgy oktatásával kapcsolatos követelmények ismertetése során ezeket is hangoztatja a tanterv: „A tanító igyekezik odahatni, hogy a gyermekek lelkében ... az isteni gondviselés iránti bizalom és hála . . . ébresztessék s ápoltassék".

2

5 Az énektanítás céljáról a következők olvashatók a katolikus tantervből: „Kétszeres fontossággal bír az énektanítás minden katholikus iskolában még főleg azért, mivel az ének templomainkban és egyéb szertartásainkban, az istentisztelet ünnepélyességének és magasztosságának emelésére szolgál."

20 Az állami és egyházi tantervek elemzése során az derül ki, hogy lényegében azonos anyagot foglalnak magukba. Az egyházi tanterv — még a természettudományos tárgyak esetében is — majdnem szó szerint átveszi az 1869. évi állami tanterv tematikáját. Különbség annyiban mutatkozik, hogy vallásos szemléletmód kidomborítására több utalás történik a felekezeti tantervben, mint az állam által kiadottakban. 111