Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Csesznokné Kukucska Katalin: Az elemi tanügv Heves megye területén 1861—79-ig

minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével történt. Az erőszakos fellépés azután azt eredményezte, hogy a nép szemében népszerűtlenné vált az iskola és az iskolakötelezettséget nem tudták maradéktalanul végrehajtani. A tanköteles korú gyermekek közül különösen a falvakban nagyon sok volt a távolmaradó. Az így kapott örökség sokáig rányomja bélyegét az alsófokú népoktatásra. Ezt bizonyítja az 1863. január 29-én összeállított jelentés, amely az elemi tanügy helyzetét mutatja be az egri érseki megye területén az 1861 — 62-es tanévben. A statisztikai adatokat dr. Barsi József gyűjtötte csokorba, az 5 Főesperesség 24 esperességi kerületeinek iskolaigazgatói által benyújtott kimutatásaiból. (Lásd a táblázátot): A Barsi által összeállított táblázat a következőképpen néz ki, én azonban az elemzés során csak azokkal a Főesperességeklel és esperességi kerületekkel, foglalkozom, amelyek a tört éreti lltvts megye teiületéhez tartoztak. Székesegyházi Főesperességben 8 esperességi kerület volt, melyből 1 tartozik a történeti Heves megye területéhez, Eger. Az érsek székvárosában Egerben több fajta tanintézet volt, jelen esetben csak az elemi iskolákat vizsgáltam. Ezekkel kapcsolatosan a jelentés a következőket állapította meg: „Áll egy négyosztályú leánytanoda angol kisasszonyok című ílöszerzetesek gondviselése alatt, melyben kilenc kisasszony foglalkozik a tanulóleánykákkal kézimunkára tanítván őket."

1 Működött egy városi négyosztályú iskola is a fiúk részére, és a négy külvárosban négy elemi vegyes iskola, a külvárosok nevei: makiári, hatvani, újvárosi és czifra. Volt továbbá Egerben négyosztályú vasárnapi iskola, melyben a „főelemi fiúiskola négy tanítója fárad."

2 Amint a táblázatból kitűnik az iskolák szempontjából Eger, a székváros volt a legjobb helyzetben. S ez így lesz a későbbiekben is. Még pl. az angol kisasszonyok intézetének felállítására az érsek 16 000 Ft-ot adott, addig egy pusztai iskola felállítására 500 Ft-ot tudtak közadakozásból összeszedni! Az egri kerületben a székvároson kívül valamennyi anya- és fiókegyházban voltak elemi iskolák. Azonban magasabb mint egyosztályú sehol nem volt és valamennyi iskola vegyes volt. „E kerületből sűrűn hangzik a panasz a politikai és községi tisztviselők részvétlensége, gondatlansága, sőt hanyagsága ellen. Ennek tulajdonítják, hogy az iskolába járók száma, nemcsak nem szaporodik, mint 1848 után várható lett volna, sőt fogy."

3 E panaszok egyikét tartalmazza a Felső-Tárkányból érkezett jelentés: ,,A községi elemi tanodák az elhagyottságnak legaggasztóbb képet mutatják. Mintha az alkotmányos lég hazánkban az iskoláknak kedvező eleme nem volna e téren a megyei közigazgatás részéről két év óta ismét ugyanazon mellőzése, hideg részvétlenség és erélytelenséggel kell találkoznunk, mint az 1848 előtti időkben. A magára hagyott kerületi iskolafelügyelő és helybeli igazgatónak egyedüli szellemi fegyvere a felvilágosítás, az intés, feddés és dorgálás, az értéktelen anyagiasság sziklabástyáin eltompul."

4 S orvosság után nézve így fejezi be: „Meleg kebel és szigorúan végrehajtó erélyes kormányzat félrendszabályok helyett, s az iskolák közül semmi kívánni való nem marad. A főesperes urak, mint kik nem esnek választás alá, kik nem függnek a népkegy ingadozó szálától, meleg szóval, éber szemmel, egy kis dicsérettel csekély értékű, de nagy becsű ajándékokkal, s a meleg kebel 104