Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Csesznokné Kukucska Katalin: Az elemi tanügv Heves megye területén 1861—79-ig

AZ ELEMI TANÜGY HEVES MEGYE TERÜLETÉN ISfil—79-IG CSESZNOKNÉ 1)R. KUKUGSKA KATALIN Az 1848 — 49. évi forradalom és szabadságharc eltiprását a bécsi udvar kegyetlen, nemzetelnyomó politikája követte. A Bach-rendszer gazdasági és pénzügyi politi kája mellett a gyarn itosít S és ge miniz lló törekvések szolgálatába állította közoktatásügyi intézkedéseit is. A gyors egymásutánban megjelent rendeletek a magyar közoktatásügyet is egészen új alapokra fektették. Helfert államtitkár szerint az egész birodalom számára egyetemesen kell megszabni a tudományos és szervezeti alapelveket, minthogy ezek nincsenek feltételezve a helyi viszonylatoktól. A tudományos képzésnek és a tisztán emberi nevelésnek az eszméje — hangoztatja az államtitkár — független az alkotmánynak és a politikának kérdéseitől. Ez a mélységesen reakciós álláspont kísérte végig mindazokat az oktatási és nevelési kérdéseket, melyek a rendszer idején a magyar iskolaügyet érintették. Fontos feladatának tekintette a kormányzat, hogy a birodalom egész területén a katolikus vallás szelleme érvényesüljön az iskolákban. A császár és pápa között 1855-ben létrejött konkordátum a katolikus egyháznak uralkodó szerepet biztosít a közoktatás területén. Az önkényuralom közoktatáspolitikájának — az első szakaszban — antidemokratikus, nemzetellenes és klerikális ismérvei mellett voltak pozitív vonásai is. Azok az alapelvek, melyek szerint a Bach-rendszer iskolaszervezete és tanügyigazgatása felépült — természetszerűleg — nemcsak a felső- és középfokú oktatás területeire voltak érvényesek, hanem a népoktatás vonatkozásában is irányvonalként szolgáltak. Az alsófokú oktatás ügyére azonban korántsem fordított olyan gondot a kormányzat mint a közép- és felsőfokúra. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ezt a kérdést teljesen mellőzték. Ha elhanyagoltabb is a népoktatás problémája a két felette álló oktatási területnél a felsőbb szempontok — az új idők és az új helyzet követelményeinek megfelelően — itt is érvényesültek. Miután a katolikus egyháznak sikerült elérnie, hogy a népnevelés ügyét teljesen a maga számára kisajátítsa, érthető, hogy a felállított új népiskolák is egyházi kézbe kerültek. A katolikus egyház irányító szerepe az újonnan emelt iskolák számszerű adataiban is döntően érvényesült. Az új iskolák felállításához, valamint a régiek javításához és korszerűsítéséhez a hatóságok alig nyújtanak valami anyagi alapot a magyar lakosság számára. Noha a birodalom bevételeinek nagy része Magyarországból származott, a közoktatásra fordított költségvetésből igen kevés jutott hazánknak. A falusi „tanodák" felépítésének és fenntartásának költségei majdnem teljes egészében a községekre hárultak. Igen kevés helyen és csak minimális bevételt jelentő alapítványok nyújtottak némi könnyítést a nép súlyos terhein. A 6 — 12 éves korú gyernekek beiskolázása 101