Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Doc. PhDr. Pavel Martuliak, CSc.: A Csehszlovák Kommunista Párt és az agrárkérdés Közép-Szlovákiában a két világháború között

kisgazdák figyelmét arra, hogy az agrárkérdést a II. pártkongresszus határozatai alapján kell megoldani. A parlamenti választáson (1925. nov. 15.) a CSKP Szlovákiában a 3. helyre került, a néppárt és az agrárpárt mögé. Ez az adott helyzetben nagy politikai sikert jelentett, több szavazatot kapott, mint a szociáldemokrata párt. A választási eredmények persze nem tükrözik teljesen a párt helyzetét a lakosság körében. Mindenesetre még a többség a burzsoá pártokra szavazott. A CSKP-nak ezért még fokozottabban figyelmet kellett fordítania a vidékre és át kellett szerveznie a pártot. Ezt a célt tűzte ki a GSKP szlovákiai országos értekezlete Zilinán (Zsolna) 1926. július 25-én. A zsolnai értekezlet aprólékosan megvitatta Szlovákia belső problémáit és foglalkozott a dolgozók gazdasági és szociális problémáival. A kiáltvány, melyet záródokumentumként adtak ki, ismét hangsúlyozta: ,,Földet követelünk a kisparasztoknak és nincsteleneknek, onnan kell ezt elvenni, ahol van, a grófoktól és a nagybirtokosoktól, az egyháztól, mégpedig kártérítés nélkül, mint Oroszországban." Felhívta a parasztokat, hogy közös arcvonalban a munkásokkal és kisiparosokkal harcoljanak jogaikért. Ez az értekezlet megmutatta, hogy a párt tudatában volt az agrárkérdés fontosságának, annak ellenére, hogy néhány részletkérdésben nem volt világos az álláspontja. így például ahelyett, hogy elvetette volna ezt a földreformot, követeli „a földreform felülvizsgálatát". Hasonlóan követeli a földreform értelmében lefoglalandó föld szövetkezeti tulajdonba vételét.Ezek a hibák a jobboldali opportunista gyökerek növekedéséből eredtek és belső pártválságot idéztek elő. A húszas évek közepén, amikor a gazdasági válságot felvirágzás váltotta fel, Szlovákiában a helyzet a cseh kapitalisták kolonizáló politikája miatt továbbra is nehéz maradt. Több üzemet felszámoltak, nem csökkent a munkanélküliség, emelkedett a kivándorlók száma. A szlovák falvakban egyre gyakoribbak lettek az egzekuciók, a 20-as évekoen 150%-kal emelkedett a számuk. E nehéz gazdasági és szociális helyzethez a földreform is hozzájárult, mert lassú volt és nem osztotta el egyenletesen a földet. Közép-Szlovákia búzatermelő járásaiban (Rimavská Sobota, Lucenec, Modry Kamen, Krupina, Sahy) ez 1927 májusában így mutatkozott: 4. sz. táblázat Birtoknagyság (ha) Birtokok száma Termőföld (ha) Ebből szántóföld Nagybirtok % ha Egy gazdaságra eső szántóföld 0— 2 10 212 8 629 6 655 32,5 3,2 0,60 2— 5 7 367 23 255 17 066 23,6 8,6 3,16 5— 10 6 469 42 916 30 764 20,7 15,9 6,63 10— 20 4 556 56 270 38 392 14,6 20,9 12,35 20— 30 1 206 24 443 15 380 3,9 9,1 20,27 30—100 958 35 341 16 463 3,1 13,1 38,55 100—500 és több 493 78 841 29 495 1,6 29,2 231,42 összesen: 31 261 269 695 154 315 100,0 100,0 8,63 A táblázatból kitűnik, hogy a gazdaságok több mint felének csak kevés földje volt (5 hektárig) és így nem tudta eltartani a tulajdonosát. A vidéki bur95