Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

Dr. Szűcs László: Az egri főiskola harmadik évtizedéről (1971—1980)

Az évtized első felére tehető az a fellendülés is, mely a kollégiumok nevelőmunkájában való konkrét részvételt jelenti az oktatók számára. Sajnos, ez az évtized második felében kissé alábbhagyott és inkább már csupán szakmai támogatás, képzés, szakkörök szervezése stb. címén jelentkezett kollégiumainkban. Itt főként a marxizmus, a neveléstudományi, a rajz és a nyelvészeti tanszékek munkáját dicsérhetjük. A szaktanárképzés oktatómunkáját messzemenően segítette az a körülmény is, hogy az új általános iskolai tantervek országos előkészítő munkájából tanszékeink oktatói egyre nagyobb részt vállaltak. Voltak olyan általános iskolai tantervek, melyek teljes kidolgozását szinte az egri főiskola tanszékei vállalták. E területen különösen dicséretre méltó a matematika, a kémia és a műszaki tanszékek oktatóinak, elsősorban metodikusainak kiváló tevékenysége. Ügy érezzük, hogy szemináriumaink hatékonysága is sokat nőtt ebben az évtizedben, elsősorban azért, mert az egyre gazdagodó oktatási segédanyagok erre lehetőséget adtak. Viszont éveken keresztül szorgalmazni kellett néhány tanszéken az előadások színvonalának emelését, mert az ifjúsági parlamentek tanulságai a főigazgatóságot és a tanszékvezetést egyértelműen ösztönzték erre. Érdekes színfolt ezen évtized oktatómunkájában a hallgatói szakdolgozatok készítését segítő tanszékek közötti együttműködés új formája. Főként a marxizmus—leninizmus tanszék oktatóinak a kémia, fizika tanszékekkel, illetve a számítástechnikai csoport oktatóival alakult ki e téren igen gyümölcsöző kapcsolata. Ez a módszer okosan és tudományosan ötvözte a marxizmus és a szaktudományok megállapításait. Tíz év alatt 32 ilyen jellegű dolgozat készült. Feltétlenül szólni kell arról is, ahogy hallgatói létszámunk és a belépő új szakpárjaink alakultak ebben az évtizedben. A nappali és levelező tagozat létszám viszonyainak alakulását az 1. sz. táblázat mutatja. Ebből kiolvasható, hogy nappali tagozatos hallgatóink száma mintegy 50 százalékkal emelkedett ezkben az években. A levelező hallgatóké egy nagyon kiemelkedő 1976-os csúcs után olyan egészséges csökkenő tendenciát mutatott, ami valójában 1980-ra arra a szintre vitte vissza a levelező hallgatói létszámot, ahonnan 1970-ben elindult. A főhatóság a főiskolákon új, kibővített tanácsok létrehozását szorgalmazta, mely Egerben 1971 szeptemberében alakult meg 50 taggal. Ekkor került a tanács tagjai sorába 10 főiskolai hallgató, a tantestület, a gyakorlóiskolák és a levelező hallgatók képviselője, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Néhány éves csoportszerű működés után 1975 februárjában az oktatási miniszter engedélyezte az angol nyelv és irodalom tanszék megnyitását Egerben, így főiskolánk egy újabb tanszékkel gazdagodott, ahol magyar—angol és orosz— angol szakon is folyhatott a tanárképzés. Az 1975/76-os tanévben három új szakunk indult, melyek néhány évi fennállás után megszűntek. 1975 nyarán pedagógia—biológia, népművelés—• kémia és népművelés—ének szakok elindítását határozta el a főhatóság főiskolánkon. De a népművelés—kémia és a népművelés—ének már a következő tanévben nem is indult, a pedagógia—biológia pedig három beiskolázási évet élt meg. 1976 nyarán kezdte meg működését a népművelés—történelem szak, melynek oktatása jelenleg is tart. Az 1977/78-as tanévben indult a népművelés— magyar szakpár, mely csupán egy beiskolázási évig működött. Az 1978/79-es tanévben új szakpárként szerveztük a matematika—technika és biológia— 6