Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Hidasi Károly: A forrásvizek rádiumtartalmának meghatározása nyom-detektorral

3. táblázat: PetSfi-fórrás összesítő adatai N° összesen (N) Tiszta (N) Térfogat (1) N/l Aktivitás (Bq/1) I. 259 ± 6,2% 200 ± 7,0% 0,18 1111 ± 7,0% 70 ± 2,4% II. 280 ± 6,0% 221 ± 6,7% 0,175 1263 ± 6,7% 79 ± 2,3% III. 252 ± 6,3% 193 ± 7,2% 0,18 1072 ± 7,2% 67 ± 2,5% IV. 278 ± 6,0% 219 ± 6,8% 0,175 1251 ± 6,8% 78 ± 2,3% V. 235 ± 6,5% 176 ± 7,5% 0,155 1135 ± 7,5% 71 ± 2,4% VI. 319 ± 5,6% 260 ± 6,2% 0,275 945 ± 6,2% 59 ± 2,6% VII. 365 ± 5,2% 306 ± 5,7% 0,28 1093 ± 5,7% 69 ± 2,4% VIII. 383 ± 5,1% 324 ± 5,6% 0,27 1200 ± 6,5% 75 ± 2,4% IX. X. XI. 296 ±5,8% 237 ± 6,5% 0,18 1317 ± 6,5% 83 ± 2,3% XII. 342 ± 5,4% 283 ± 5,9% 0,248 1141 ± 5,9% 72 ± 2,4% 3009 ± 1,8% 2419 ± 2,0% 2,118 1142 ± 2,0% 72 ± 2,7% Egy látómezőre jutó átlagos nyomsűrűség: 46 ± 5,8% N/l b) Mind a standardoldatok, mind a forrásvizek emanációtartalmának meghatározásához meg kellett állapítani a detektor hátterét. A háttérsugárzás értékét — a későbbiekben ,,0" széria — úgy határoztam meg, hogy az LR—115 Type II. nyomdetektort a méréseknél használt körülmények között kezeltem, azzal a különbséggel, hogy a forrásvíz helyett desztillált vízzel telt mérőedényt használtam. A detektorok nyomüreg-sűrűsége a maratási idő növelésével egyre jobban nőtt. A 40—50 perces hívási időnél a nyomüregsűrűség átlaga 0,51—1,02 nyom/látómező, ezzel szemben a 110 perces hívási időre 1,36—3,28 nyom/látómező értéket kaptam három különböző detektornál. 580