Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

II. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Radics Lajos: Növényi betegségek diagnosztikai módszereinek összehasonlító vizsgálata

tására rendelkezésre álló gyors módszerek kiegészítése és tökéletesítése céljából alkalmaztam kutatásaim során a lumineszcencia analízis módszerét. Bebizonyosodott, hogy a növényi szövetekben végbemenő fertőzés, valamint a fertőzött rész kimutatása a külső tünetek megjelenése előtt és a burgonya fitoftóra ellenállóságának korai diagnózisa egyszerűbb és kényelmesebb a lumineszcencia analízis segítségével, mint az alkohol-, ill. jódteszt esetében. A lumineszcencia analízis esetében is a fentebb leírt metodika alkalmazandó, vagyis a burgonya levelét a szokott módon mesterségesen inoculáljuk a kórokozó zoospóra szuszpenziójával, minek utána nedves kamrában tartjuk a leveleket 8—10 óráig, 18—20 °C hőmérsékleten 90—100%-os páratartalom mellett. A zoospóra szuszpenziót tartalmazó vízcseppek eltávolítása után a levelek 10—12 órai időtartamra még a nedves kamrában maradnak, majd 8—10 órára közönséges csapvízzel el kell árasztani. A módszer lényege, hogy az ily módon kezelt leveleket színszűrőn keresztül bocsátott ultraibolya sugárral kell besugározni. A fertőzés helyén a fajta ellenállóságtól függően a fluoreszcencia fényintenzitása erősebb, ill. gyengébb. A fentebb leírt három módszerrel tehát a burgonya fitoftórával való fertőzöttségét, ill. fitoftóra ellenállóságát 3—4, vagy még többszörösen rövidebb idő alatt lehet kimutatni, ill. elbírálni a hagyományos, az inkubációs idő hosszúságát alapul vevő módszerrel szemben. Az idevonatkozó irodalmi adatokkal egyetértve a módszer alapja az, hogy a kórokozó támadásának hatására a gazdaszervezetben védekező anyagok, fenol természetű vegyületek halmozódnak fel, amelyek igen fontos szerepet játszanak a gazdaszervezet bonyolult, komplex védekezési reakcióiban (Szepessy, 1962). Az irodalomban ezzel kapcsolatban ismeretes Szokolova, Szaveljova, Rubin (1958) adatai, mely szerzők megállapították, hogy a fenol természetű fluoreszkáló anyagok sokkal nagyobb mennyiségben halmozódnak fel ellenálló fajtákban, mint fogékony fajtákban. Ezen összefüggés alapján olyan kísérletsorozatokat végeztem a továbbiakban, amelyeknek célja a fluoreszkáló anyagok felhalmozódásának vizsgálata voll a fajtaellenállóságtól, ill. a kórokozó agresszivitásától függően. Ennek részletes tanulmányozása céljából, vagyis a fajtaellenállóságtól függően hogyan alakul a fluoreszkáló anyagok kiválasztódása és felhalmozódása, a következő fajtákat fertőztem a fitoftóra agresszív 4 és 1:4 rasszaival, valamint a kevésbé agresszív 1,2,3,4, :1,3,4 rasszaival, Lorh viszonylag ellenállófajta, Epron, Szovhoznij, és Priekulszkij fogékony burgonyafajtákat. Eredmények és következtetések A kapott eredmények értékelésére megfelelő mérőműszer hiányában kénytelen voltam olyan skálát létrehozni, amelynek segítségével a fluoreszcencia intenzitását szubjektíve megítélni lehet, egyetértésben Konstantin—Slezinger véleményével (1961), aki lehetségesnek tartja a fluoreszcencia intenzitásának mérését mind fotoelektrikus és mind vizuális módon. Skála a fluoreszcencia intenzitásának mérésére — fluoreszcencia teljes hiánya — 0 ball — gyengén fénylő fluoreszcencia — 1 ball 530