Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Tóth Vilmos: A mindennapi tudat és a vallásosság

A MINDENNAPI TUDAT ÉS A VALLÁSOSSÁG DR. TÓTH VILMOS A vallás vizsgálatában és kritikájában is, mint a társadalmi tudat egészének értelmezésében forradalmi változást hozott a marxizmus megjelenése. ,,Az egész német filozófiai kritika Strausstól Stirnerig a vallási képzetek kritikájára szorítkozik. Kiindultak a valóságos vallásból és a tulajdonképpeni teológiából. Hogy mi a vallási tudat, a vallási képzet, azt a későbbiek folyamán különbözőképpen határozták meg. ... A vallás uralmát előfeltételként fogadták el."

1 Ezzel szemben Marx abból az alapelvből indul ki, hogy a vallás kritikája nem lehet eredményes és hatásos a „vallásos társadalomnak mint egésznek" kritikája nélkül. Tovább konkretizálva a gondolatot, Lenin azt tartja fontosnak, hogy a vallás elleni harchoz vizsgálni kell a tömegek vallásosságának gyökereit. Tehát nem lehet a vallást önmagában vizsgálni, csak szoros kapcsolatban a társadalmilag változó létviszonyokkal, melyeknek alapját jelentik a társadalmi-gazdasági viszonyok, s az ezekhez kapcsolódó osztályviszonyok. A vallás társadalmi gyökerei azonban nem szűkíthetők le az „osztálygyökerekre", ennél bonyolultabbak, s emiatt is szükséges tisztázni a vallás helyét, szerepét az emberek mindennapi életében. Levada hangsúlyozza, hogy emiatt nem elégséges a vallást csupán a valóság torz visszatükrözésének tekinteni, hanem Marx értelmezése alapján, mint „a valóságos viszonyok kiegészítése" is vizsgálandó. Ezért is szükséges elemezni a vallás mindennapi életben betöltött szerepét, illetve a mindennapi tudat és a vallásosság kapcsolatát. E tanulmány nem vállalkozhat a kérdés mindenoldalú, teljes elemzésére, csupán a mindennapi tudat és a vallásosság viszonyának néhány, fontosnak és aktuálisnak ítélt vonatkozására tér ki. Az érintett kérdések megközelítése is vázlatszerű, melyek teljesebb kifejtése további alapos kutatómunkát igényel. Az eddigi marxista kutatások megjelölik azokat az irányokat, melyek e vizsgálatokhoz alapul szolgálhatnak. Lukács György több oldalról elemzi a vallás és a köznapi tudat kapcsolatát. Kiemeli, hogy „A vallásban a valóság visszatükröződésének gondolati-érzelmi feldolgozása jellegét tekintve közvetlen és hasonlít a mindennapi gondolkodáshoz."

2 A vallásos objektivációk is közel állnak a köznapi tudat objektivációihoz, de a vallás mégsem azonos a köznapi tudattal. Levada a köznapi tudat és a vallás közvetlen összefüggésére keresi a magyarázatot, s közös szerkezeti elemeiben véli ezt megtalálni. ,,»Vallást igénylők^ és »vallást szülők« az olyan szociális struktúrák, érintkezési formák, amelyekben a kultúra transzlációjának »rutin jellegű« módjai működnek, vagy más szóval, 47