Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Forgó Sándor: Az oktatástechnológia tantárgy tanításának nevelésszociológiai elemzése

A hallgatók felkészülése az oktatástechnológiai órákra A hallgatók 52 százaléka mindössze 5—15 percet készül az órákra átlagosan, amely nagyon kevés, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy előadásokra általában nem szoktak készülni. A tantárgy jellege a sokrétű ismeretek miatt pedig folyamatos felkészülést igényelne. A tantárgyi struktúra ugyanis magába foglalja: a tantárgy kialakulásának történetét, a rendszerszemléletű és kibernetikai megközelítést, az információhordozók pszichológiai, pedagógiai jellemzőinek ismertetését, az eszközök működésének fizikai alapjait, valamint az eszközök működtetésének jártasságszintű elsajátítását. Az oktatástechnológia tehát széles spektrumú ismeretanyagot tartalmaz az absztrakt gondolkodásra ható tényektől, fogalmaktól kezdve a tevékenységen alapuló ismeret és készség elsajátításáig. A megismerésnek mind az induktív, mind pedig a deduktív módját alkalmazza. A hallgatók otthoni tanulásának fokozása érdekében ajánlatos pontosan kijelölni a célokat, azért, hogy egyértelműek legyenek az elvárások és a teljesítményüket az elvárásokhoz tudják igazítani. Az erre a kérdéscsoportra adott válaszoknak az a pozitívuma, hogy a hallgatók azért készülnek keveset az órákra, mert az új ismereteket már az órán megértik. Azonban ezekben a kijelentésekben van egy fontos mozzanat; mégpedig, ha érthető egy előadás (ami természetes is), az még nem jelenti azt, hogy képesek is reprodukálni. A másik oldala ennek pedig az, ha túlságosan banális a magyarázat és nem eléggé elgondolkodtató, illetve problémafelvető, akkor nem ösztönözzük a hallgatókat arra, hogy egy-egy problémának utánanézzenek. Ezzel tulajdonképpen megfosztjuk a hallgatóságot a felsőfokú tanulmányaik során egy igen fontos tanulási módtól, mégpedig az önálló ismeretszerzéstől, és az ebből fakadó felfedezői élményektől. A hallgatóknál tapasztalható felkészülési hiányosságok tehát a csupán tanórai érthetőség téves képzetéből, a tankönyv speciális szakismereteket nyújtó tartalmából, valamint a tanári és tantervi célkitűzések és követelmények túlságos mértéktartásából fakad. A fent felsorolt tényekből adódik a hallgatóknak az az állítása, mely szerint lényegesebben kevesebb időt szentelnek az oktatástechnológia tantárgyra a felkészülésük során, mint a többi gyakorlati jegyes szaktantárgyra. A felkészülés időtartamának mértéke a nem szakmai jellegű gyakorlati jegyes tantárgyakéval azonos. A hiányzásokról Félévenként legalább két alkalommal hiányzik a hallgatók 50 százaléka, ennél többször pedig 13 százalékuk. A hallgatók nagyrésze majdnem eljut a háromszori mulasztásig. A legkevesebb hiányzás az érdeklődés hiánya miatt történik (4 százalék) míg a mulasztás legtöbbször betegség miatt fordult elő, (37 százalék). A megkérdezettek 43 százaléka válaszolta azt, hogy kettőnél több alkalommal jött készületlenül órára, míg 20 százalékuk vallotta, hogy minden alkalommal felkészült. A tanórákra történő szakaszos felkészülés mintapéldájával találkozhattunk ebben az adatcsoportban. Mégpedig azzal a jelenséggel, hogy a hallgatók nem az érdeklődés, hanem az érdek miatt az osztályzatért tanulnak, nem folyama.389