Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre; Zenetanítás az Egri Tanítóképzőben

házmegyei kántortanítók nyugdíj tőkéjének gyarapítására rendeztek. A hangversenyen a jó képességű diákokon kívül a tanárok is felléptek. 1880-ban énekkar is alakult. Vezetőjéül a diákság Katinszky Gyulát kérte fel, aki a pedagógia tanára volt, majd később a képző igazgatója lett.

3

1 Arról is tudunk, hogy vonósnégyes is alakult. Mindez abból a felismerésből eredt, hogy a zeneszerető illetékesek tisztában voltak a leendő tanítók népművelői feladataival. S valóban: a zenekultúrát soksok éven át azok a becsületes, s máig is példamutató hivatástudattal betöltött tanítók igyekeztek ápolni és terjeszteni, a maguk gyakran nagyon szerény eszközeivel, akik az egri, és más tanítóképzők padjaiból kerültek arra a helyre, ahová az élet állította őket. JEGYZETEK 1. Az érseki szék Fischer halálát követően, négy éven át betöltetlen volt. Pyrker 1826-ban kapta meg kinevezését. Beiktatására 1827. szeptember 26-án került sor. Mivel a városban pontosan egy hónappal korábban, augusztus 26-án súlyos tűzvész puszított, a beiktatás aránylag szerény keretek közt zajlott le! 2. Lásd erre vonatkozóan Nagy József: Eger története, Bp. 1978. 272—275. 1. 3. Pyrker kamarazene-estjeiről Frankenburg Adolf (1811—1884; emlékezéseiben olvashatunk 4. Maurice J. E. Brown mindkettőt mint „legpompázatosabb stílusban" írott dalokat említi. Lásd: Schubert kalauz, Bp. 1981. 229—231. 1. 5. A szepesváraljai „Praeparandia Intézet" elsősorban német tanítási nyelvű iskola volt. Bizonyos tárgyakban, elsősorban az egyházi énekkel kapcsolatosan, a szlovák népnyelv is helyet kapott. 6. Ma ezt „kötelező továbbképzésinek, vagy „oklevélszerző tanfolyam"-nak neveznénk. 7. így pl. Haydn Nelson-miséjét is előadták. Szólamanyagának másolásában maga Wilt is részt vett. A kórusanyag szoprán-szólamának a végén az 1837. III. 29-es dátumot találjuk. 8. E hangverseny körülményeiről, fogadtatásáról stb. lásd Szabó Ignácz: Eger város múltjából, Eger, 1898. 117—120. 1. 9. Rudassy Lászlóról, mint orgonaépítőről lásd Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák. Eger, Bp. 1980. 94—95. 1. 10. ,,A falusi Iskola Mesteri Hivatalra készítendők számára az Egri Anyamegyében alapíttatott Intézetnek rövid előadása. írta: M. M." Eger, 1834. 11. Ezek tanulmányaik elvégzése után csak mint „iskolamesteriek működtek. Kántori szolgálatot — hivatalosan — nem tölthettek be. 12. Lásd: Benkóczy Emil: Pyrker első magyar tanítóképzője, Eger 1928. 38—39. 1. 13. A közölt tantervi rész szaknyelvezete tekintetében is érdekes. Egyes fogalmakat a szokásos elnevezéssel jelöl, bizonyos fogalmaikat pedig olyan magyar szóval, amelyek később nem honosodtak meg: pl. tempó — időhatározás, „változtató jegyek" (módosítójelek) stb. 14. Legalábbis tantervileg. Hogy ki milyen mélységig sajátította el ténylegesen az anyagot, az akkor is csakúgy mint ma, az illető szorgalmától s legfőképpen zenei adottságaitól függött. 15. Szigeti, az egri orgonákról szóló könyvében e hangszert nem említi. 16. Benkóczy i. m. 40. 1. 17. Hivatalos címe mindkettőjüknek „magister" volt. 18. Egyházi képzők voltak többek között, a pécsi (1831), az esztergomi (1842) intézetek. Állami alapítású iskolák nyíltak Pesten (1842), Szegeden (1845), Nagykanizsán (1845), s másutt is. Lásd: Pedagógiai Lexikon, Bp. 197B—1979., III. kötet, 267—268. 1. Népoktatás-címszó. 19. Benkóczy i. m. 49—50. 1. 20. A „neveletlen" kifejezés alatt kiskorú gyermekeket kell értenünk. .373