Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre; Zenetanítás az Egri Tanítóképzőben
post töltötte be. Vezető tanár Maskovics Mihály (1803—1872) az addigi nagykállói káplán lett. A képző első zenetanárai Wilt Antal és Rudassy László voltak. Wilt Antal életéről keveset tudunk. Osztrák származású. A század első éveiben már a főszékesegyház zenészei közt találjuk, majd P. József ágostonrendi szerzetest követve, az együttes karmestere („hangászigazgató") lesz. Széles látókörű, sokoldalúan képzett muzsikus volt. A székesegyház kottatárának tanulsága szerint, együttesével egyebek közt több Mozart- és Haydn-misekompozíciót előadatott.' De nemcsak az egyházi zene művelésében volt jelentős a működése. Az ő nevéhez fűződik az egri nyilvános zenei élet első iga^i kez~ deményezése is. A levéltári források szerint, a vezetése alatt álló főszékesegyházi zenekar, 1821. április 24-én Húsvéthétfőn, az egri szegények intézete javára nagyszabású hangversenyt adott. Ezen, hogy csak néhányat említsünk meg a gazdag műsorból, elhangzott Haydn Üstdob-szimfóniájának Andantéja, „egy nagy Symphonia (öszvezengés) egész muzsika-karral Beethoven Lajos után", továbbá befejezésként egy Mozart-szimfónia. 8 Wilt rendszeresen közreműködött ezenkívül Pyrker érsek zeneestjein is, ahol mint gordonkás, kamaraművek (főleg vonósnégyesek) előadásában vett részt. Személyében a tanítóképző mindenképpen jó ízlésű, sokoldalú muzsikust kapott. 1846-ban bekövetkezett haláláig zeneelméletet, gregorián-éneket, és orgonajátékot tanított. Rudassy László 1794-ben született. Előbb Recsken működött, majd 1821ben elnyerte a főszékesegyház kántori állását, amelyet azután 38 éven át betöltött. Hosszabb betegeskedés után 1859-ben, 65 éves korában hunyt el. Gyakorlati muzsikus volt, aki figyelemre méltó, jártassággal rendelkezett az orgonaépítés és -javítás mesterségében is. 9 Az egyházi népéneket, s a kántorsággal kapcsolatos egyéb zenei tudnivalókat tanította. Egyházi énekek gyűjtésével is foglalkozott. Az iskola kezdeti éveinek történetéről a már fentebb említett Maskovics Mihály leírásából kapunk képet. 1 0 Beszámol az intézet céljáról, rendtartásáról, az egyes tárgyakról, a tanárok feladatáról, a taneszközökről (könyvek, hangszerek) és a végzett növendékekről. Az alábbiakban áttekintjük mindezek zenei vonatkozásait. Az iskola olyan tanítók képzését tartotta elsődleges céljának, akik egyben kántorok is lesznek. Fontos tehát, hogy ezek olyan jártasságot szerezzenek a zenében, amely „méltó az isteni szolgálat méltóságához". Maskovics szomorú jelenségként említi, hogy a falvakban működő kántorok közül sok „hangászi ösmeretét. . . oly Mesternek ujjairól szedegette, ki e mesterségben a C betűt sem ösmeri". Fő célja tehát az intézetnek, hogy olyan tanítókat képezzen, akik mind a tanítandó tárgyakban, mind pedig a zenében kellő ismeretekkel bírnak. Az érsek és a Főkáptalan döntése szerint, a felvételek elbírálásakor előnyben kellett részesíteni azt a jelentkezőt, aki valahol már folytatott zenei tanulmányokat. Ugyanakkor ,,külnövendék"-ként zeneileg teljesen alkalmatlanok felvételére is nyílt lehetőség. 1 1 A tantárgyak között a legfontosabb természetesen az „Iskolai Tanítás és Nevelés Tudománya" — vagyis a pedagógia volt, de megkülönböztetett hangsúllyal történik említés a zene tanulásáról, mint a növendékek másik fő kötelességéről. Jártasságot kellett szerezniük „a Clavir és Orgona illő hangoztatásban, szoros értelemben vett alaptul kezdve, valamint a Processiokhoz való Deák versezetek (Antiphonák) éneklésében... Ide járulnak a Szent Misék, Vecsernyék Lytániák és Temetésekhez tartozó szabad hang.365
