Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1982. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 16)
I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Kelemen Imre; Zenetanítás az Egri Tanítóképzőben
ZENETANÍTÁS AZ EGRI TANÍTÓKÉPZŐBEN KELEMEN IMRE I. RÉSZ A két- és hároméves képzés (1828—1882) Előzmények 1828. november 11. fontos dátum a magyar oktatásügy történetében. Ezen a napon nyitotta meg kapuit Egerben, a Foglár-féle nevelőintézetben az első, magyar tanítási nyelvű tanítóképző. A népoktatás helyzete ezt halaszthatatlanul szükségessé tette. Fáy András, Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról c. munkájában már 1816-ban kifejtette, hogy „egy nevelőket formáló oskola nem volna alábbvaló Institutum akármely Ispotálynál" A Ratio Educationis-ban is szó van ilyesmiről. Ez ugyanis az egyes tankerületekben olyan anyanyelvi iskolák (Schola vernacula) felállítását rendelte el, amelyben nemcsak a tanulók nyertek színvonalasabb oktatást, mint a többi népiskolában, de itt kaphattak szerény képzést a falusi iskolák jövendő tanítói is. E tanítójelöltek, egyebek között zenei oktatásban is részesültek. A pályára való alkalmasságukat pedig megfelelő vizsgák letételével kellett bizonyítaniuk. Ezeknek az úgynevezett ,,norma"-iskoláknak (v. elsőrendű népiskoláknak) a száma nem volt nagy. Terjedésüket elsősorban anyagi körülmények nehezítették. Az ország iskoláiban ezért igen nagy volt azoknak a tanítóknak a száma, akik semmiféle pedagógiai ismerettel nem rendelkeztek. Bizonyos, hogy többen is akadtak közöttük, akik egyéniségük és képességeik révén tiszteletreméltóan és becsülettel látták el hivatalukat. De ez nem volt, nem is lehetett általános. Az egri magyar tanítási nyelvű képző megteremtése Pyrker János László (1772— 1847) nevéhez fűződik, aki az 1822-ben elhunyt Fischer Istvánt követte az érseki székben. 1 Pyrker ezt megelőzően 1818—1820. között szepesi püspök volt, majd velencei patriarchává (1820), s alig egy év után 1821-ben, dalmát prímássá nevezte ki az uralkodó. Nem lehet feladatunk húszéves egri működésének politikai és egyházkormányzási vonatkozásait vizsgálni. 2 Ellentmondásos egyéniség volt. Igazi feudális főpap, akinek „felfelé szolgai, lefelé zsarnoki és türelmetlen" modora, figyelemreméltó költői adottságokkal, a zene és a művészetek iránti őszinte és értő vonzalommal párosult, ö adott megbízást Hild Józsefnek az új főszékesegyház megtervezésére és felépítésére (1830—37. között). Műgyűjtő is volt, de nagy értékű képgyűjteményét, amely számára korábban külön épületrészt emeltetett az ér.363